Miért mi vagyunk a legjobbak káromkodásban?
Tucatszám hallunk az emberi együttélés során alantas, szitkozódó, obszcén, káromkodó, átkozódó szövegeket utcákon, tereken, tömegközlekedési eszközökön, a médiában, sőt, közéleti szereplők közötti szóváltásban is.
Feszültségoldó?
Szakértők szerint akkor használunk csúnya szavakat, amikor valamilyen frusztráció ér bennünket, vagy ha egy esemény, esetleg egy másik személy bosszúságot, valamilyen kellemetlenséget okoz.
Egyre gyakrabban lehet viszont találkozni olyan trágárságokkal is, amikor semmiféle frusztráltságról nincs szó, egyszerűen megszokásból, népszerűségvágyból vagy éppen mondandónk nyomósítására használjuk a vulgáris kifejezéseket.
Pszichológusok szerint a káromkodás, a szitkozódás nem más, mint az agresszió egyik megnyilvánulási formája, a verbális agresszió része.
Napjainkban a káromkodás nem csak az érzelmi állapottól függ, hanem a beszélgető-partnertől, szituációtól és az alkalomtól is. Emellett társadalmi funkciót is ellát: a csoportidentitás vagy szolidaritás jele is lehet, és arra is szolgálhat, hogy az erőszakhoz való folyamodás nélkül fejezzen ki agresszivitást.
Alázunk és félemlítünk?
A káromkodások alapvető tulajdonsága, hogy amennyiben valamelyik embertársunkat illetik, annak legintimebb szféráit – Istenhez fűződő viszonyát, vallási meggyőződését, közeli hozzátartozóit, apját, anyját – támadják, illetve szemérmének, intim testrészeinek a lemeztelenítésével és megsértésével hatnak.
A káromlások jelentős része hatalomgyakorlást célzó, durva manipulációs eszköz a másik emberrel szemben. Az igéket tartalmazó káromlások többnyire felszólító módban állnak, azaz a másik fél akarja megmondani, mit tegyen az illető.
A megalázó, durva és közönséges tevékenységek megtétetésével akarja a káromkodó fél földbe döngölni, lealacsonyítani a számára frusztrációt okozó személyt, illetve értéktelen,felesleges személynek láttatni másokkal is.
A megalázó szitkok hatásmechanizmusára jellemző, hogy bizonyos esetekben lebénítják, befagyasztják a megcélzott fél kommunikációs képességeit, megtörik akaratát.
(A világbajnok bokszoló, Mohammed Ali állítólag már a meccsei előtt győzött durva és meghökkentő szitkaival, megfélemlítő beszédeivel.)
Más esetekben pontosan az a káromlások célja, hogy felhergeljék a hallgatót, s egyfajta előre megkoreografált játszmába, csatába vigyék bele, ahol végül is az győz, aki a legkeményebb és leghangosabb szitkok kimondásával pszichikailag előbb megtöri a másikat.
Hozzászólás zárolva.