Mérnökbál
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, valamint a Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Kht 2005. február 26-án, szombaton immár kilencedik alkalommal rendezi meg közösen a mérnöktársadalom legünnepélyesebb találkozóját, a 100 éves múltra visszatekintő Mérnökbált.
A Mérnökbál évről-évre lehetőséget teremt arra, hogy a különböző szakterületeken dolgozó mérnökök, az államigazgatás, illetve a szakmai szervezetek vezető képviselői, valamint az egyetem vezetői, oktatói, hallgatói, továbbá a mérnöki irodák, vállalkozások, szakmai csoportok képviselői egy kellemes estét töltsenek el együtt, felelevenítsék az egyetemi éveket, illetve új baráti, szakmai kapcsolatokat kössenek.
A 2005. évi Mérnökbálnak a báli szezon legrendhagyóbb helyszíne a Műegyetem – Világörökség részévé nyilvánított – Központi Épületének Aulája, Díszterme ad otthont, ahová mintegy 1000 vendéget várnak a szervezők. A svédasztalos étkezés mellett külön kávézó és koktélbár teszi még kellemesebbé a vacsora elköltését, a felhőtlen beszélgetést. A vendégeket az egész este folyamán, több helyszínen neves előadóművészek, zenekarok, táncosok, humoristák szórakoztatják.
A bál felkért Védnökei: Baráth Etele, tárca nélküli miniszter; Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter; Kiss Péter, kancellária miniszter; Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter; Kolber István, tárca nélküli miniszter; Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke; Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter; Magyar Bálint, oktatási miniszter; Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter;
Házigazdák: Kováts Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és Molnár Károly, a BME rektora.
A XIX. század végén nagy hagyománya volt a bálok szervezésének, melyek sorában a Technikus Bál az egyik legkiemelkedőbb társasági eseménynek számított. A népszerűség csak fokozódott a XX. század elején, amikor is a számos világraszóló magyar műszaki találmánynak köszönhetően egyre ismertebbek és elismertebbek lettek a magyar mérnökök, feltalálók – akik többsége a Műegyetemen alkotott, oktatott -, így az ő társaságukban előkelő volt megjeleni a Műegyetem rendezvényein. A világháborúk miatt a bálozás nemes hagyománya megszűnt, és csak a rendszerváltozás után, az 1990-es években éledtek újjá e kezdeményezések. Napjainkban a többéves lelkiismeretes munkának köszönhetően a Mérnökbált ismét a legrangosabb társasági események sorában említik Magyarországon.
Hozzászólás zárolva.