Hazafutunk, ha baj van…
Mi áll az anyák fontossági sorrendjének élén? Ki a fő kenyérkereső a családban, és kinek a szava dönt? Milyen gyakran mondjuk az édesanyánknak, hogy szeretlek? No és kihez szaladunk, ha bajban vagyunk? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adnak a Rendi kutatási eredményei.
A Rendi legfrissebb, anyák napi felméréséből kiderül, hogy tízből ketten úgy vélik, akár a szülést követő 2 évben, már a gyerek fél éves korától bármikor munkába állhat az anya, kétharmaduk viszont inkább a 3-5 év elteltét tartja ideálisnak. „Sajnos, háromból egy nő számolt be róla, hogy őt vagy közvetlen hozzátartozóját érte már negatív megkülönböztetés álláskereséskor az anyaság miatt” – ismertette a kutatás eredményeit Csillik Timur, a Rendi ügyvezetője.
Bár egyre többen állítják, hogy mindkét szülő közel azonos mértékben járul hozzá a családi kasszához, a válaszadók közel fele apát jelölte meg fő kenyérkeresőnek. Ettől függetlenül a családi pénzügyekbe és a döntésekbe való beleszólást illetően azonosak a vélemények. Tízből kilencen úgy tartják, mindkét szülőnek közösen kell kezelnie a kasszát, és a többet keresőnek sincs nagyobb szava a családban.
Anyáé az otthoni munka nagy része?
Anyának és apának nemcsak a fizetése eltérő nagyságú, de a családi feladatokból is különbözőképpen veszik ki a részüket.
„A miérteket ugyan nem firtattuk, de jól látszik, hogy tízből nyolc családban a nő marad otthon a lázas gyerekkel, 10 százalékban pedig csak a nagyszülőkkel együtt tudják megoldani az ilyen helyzeteket. A „fuvarozásból” és a leckeírásból viszont mindketten kiveszik a részüket. Tízből kilencen vélik úgy, hogy a szülőknek felváltva vagy együtt kell oviba, iskolába vinni a kicsiket, illetve a leckeírás és kikérdezés szintén közös feladat” – tette hozzá a ügyvezető igazgató.
Az anyák napi felmérésben arra is kíváncsiak voltak, mi az, amire mindenképp egy anyának kell megtanítania gyermekét: a válaszadók kétharmada szerint elsősorban ilyen az illem, illetve az illedelmesség, valamint, hogy hogyan bánjon az idejével és a pénzzel a csemete. A felmérés tanulsága alapján viszont a későbbi gyereknevelési mintákat fele-fele arányban örököljük szüleinktől.
Anyának csak a házi munka után jöhet a pihenés
A felmérésben résztvevők szerint az édesanyák fontossági listáján az első helyen szinte minden esetben a család áll, ezt követi a háztartás, és csak azután jön a feltöltődés. Tízből mindössze ketten gondolják úgy, hogy a karrier is állhat az élen.
Hazafutunk, ha baj van
„Arra is kíváncsiak voltunk, vajon milyen gyakran mondjuk anyukánknak, hogy szeretjük. Bár nem csak a kimondott szónak van ereje, örömmel tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek egyharmada az elmúlt héten legalább egyszer kiejtette a bűvös varázsigét” – mondta az ügyvezető.
Az anyákhoz fűződő szoros kapcsolatot jól példázza az is, hogy a válaszadók fele napi kapcsolatban van édesanyjával, 15 százalékuk 2-3 naponta, és tízből egy azok aránya is, akik minimum heti egyszer igyekeznek sort keríteni legalább egy telefonhívásra. A feltétlen bizalom jele, hogy háromból ketten felnőttként is édesanyánkhoz fordulunk, ha azonnali segítségre van szükségünk. Az apákkal viszont már nagyon más a helyzet: alig 3 százalékunk fordul édesapjához szorult helyzetben. Az anyukák után a házastárs, pár a legnépszerűbb „megmentő”.
Hozzászólás zárolva.