„Most az enyészet kezében vagyok” – 2. (16. rész)
1933 márciusában javult kedélyállapota, visszatért munkakedve. Külön szobát is kapott, hogy alkothasson (Egy kedves vigasztalónak, 1933; Önarckép, 1933).
Május 2-án Szabó Lőrinc látogatta meg otthonában. Ez azért is nagyon fontos, mert ez volt a költő utolsó találkozása a külvilággal. Haláláig már csak családtagjaival és a klinika dolgozóival találkozott. Szabó így látta jó barátját: „Napok óta ágyban feküdt, olyan volt, mint egy múmia. Szorosan falnak fordult, egészen odalapult, a dunyhát és két öklét az arcára nyomta, hogy ne lásson, és akkor se lássák, ha megtalálnánk fordítani. Szégyellte az állapotát, csapzott haját, eltorzult vonásait, arcán a fehér pontos, nagy, vörös keléseket, melyek pedig talán semmit sem jelentettek. Mindent szégyellt, sajnált, és rettenetesen szenvedett.”
Tíz nappal a pesti barát látogatása után ismét nagy mennyiségű altatót vett be. Unokaöccse, Kálló Antal vitette be a közkórházba, ahol gyomormosással megmentették az életét. Május 14-én már újra a klinikán van. Június elején már sétálgatott a kertben, nosztalgiázgatott, álmokról is beszámolt.
1936. július 23-án édesanyja hazavitte. Az otthoni ápolót figyelmeztették az öngyilkosság veszélyére, kezelőorvos kérte, hogy rejtsék el az altatót… 1937. április 5-én Juhász Gyula annyi veronált vett be, hogy többé nem ébredt fel. Másnap délelőtt anyja hiába ébresztgette. A mentők délben beszállították a klinikára. Unokatestvére, Kálló Antal, az egyetem kórbonctani intézetének magántanára beszéli el a történteket:
„A klinikáról való távozása óta állandóan lehangolt volt a költő, magába zárkózott, senkivel sem érintkezett, hozzátartozóival, édesanyjával sem beszélgetett, ha szólt is, elégedetlen hangon. Fél gramm veronállal tűrhetően aludt, étvágya is kielégítő volt, újságolvasáson kívül mással nem foglalkozott.
Ma reggel – április 6-án – nem kelt fel a szokásos időben, és édesanyja délelőtt tíz órakor nem tudta felkelteni. A szomszéd szobában lévő veronálos doboz, amely az anya őrizete alatt állott, eltűnt, később másutt találták meg üresen. Nem tudják pontosan, hogy a doboz mennyi gyógyszert tartalmazott, arra is gyanakszanak, hogy a beteg a napi adagokat összegyűjtötte.
Hozzászólás zárolva.