Orvostudományon kívüli orvosló tudomány

„A Magyar Orvosi Kamara felismerte azt a társadalmi jelenséget, hogy a betegek egy része kiábrándult a hagyományos medicinából, mert nem kapták meg tőle azt, amit elvártak. Sajnos tudomásul kell venni, hogy nem minden betegséget tudunk meggyógyítani. Ilyenkor a betegek kétségbeesésükben szaladnak fűhöz-fához, ami érthető reakció. Hallják tévében, rádióban, ismerőstől, hogy vannak csodaszerek és csodatévők, akik az ígérik, hogy segítenek a bajon. Az elfordulás, vagy kiábrándulás másik oka az, hogy a természetgyógyásznak több ideje van arra, hogy foglalkozzon a beteggel, mert nála nem állnak sorba úgy a páciensek, mint egy orvosi szakrendelésen, vagy egy kórházi osztályon. Különösen igaz ez most, hogy az ún. egészségügyi reform keretében az ágyszámot és az orvosok létszámát is csökkentették. Tehát kevesebb idő jut egy betegre. A természetgyógyász azzal kezdi, hogy beszélget a beteggel, személyesebb kapcsolatot tud vele kialakítani, ami természetes igénye a beteg embernek. Ezek tehát azok a fő tényezők, melyek a hagyományos orvoslástól a természetgyógyászok felé fordítanak több beteget.” – idézet dr. Makó Jánosnak, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiuma elnökének véleményéből. (http://www.kfki.hu/%7Echeminfo/TermVil/tv98/tv9810/gyogy.html)

Abban hiszek, hogy a kétféle módszert ötvözni kell. A lelki eredetű problémákban hatásosabb a természetgyógyászat, a szervi, organikus eredetű bajokat az orvostudomány tudja hatékonyan kezelni. Fontos, hogy bármiféle kezelés alapjául orvosi diagnózis szolgáljon. Gyógyszerek helyett pedig sokszor hatékonyabbak a gyógynövény alapú készítmények.

Forrás: Népszabadság Online