Szívbajok és a gyógyító technika
Egy újságíró munkája érdekes és változatos, sőt néha igen meglepő. A közelmúltban egy szívkatéteres laboratórium átadásán jártam.
Ha valaki szívpanaszokkal keresi fel az orvosát, akkor rögtön EKG vizsgálatot végeznek, komolyabb esetben szívultrahangos vizsgálat történik. Ha még súlyosabb a probléma, akkor a kardiológiai osztály, rendelő bonyolult műszereivel analizálják a betegséget.
EKG-vizsgálaton már sokan átestek. Szinte rutin vizsgálatnak számít. Az egyén lefekszik, néhány kis gombot tesznek rá, és a gép segítségével megrajzolódik a szív működése. A hozzáértő szakemberek a hullámokból meg tudják állapítani, hogy van-e problémája a motornak.
Az echokardiográfia (szív-ultrahangvizsgálat) olyan vizsgáló módszer, amely ultrahang hullámok segítségével vizsgálja a szív struktúráját és mozgását. Alkalmas a szívbillentyűk struktúrájának és működésének a megítélésére is. Segítségével megvizsgálható a szívüregek nagysága és pumpafunkciója is. Nagyon hasznos vizsgálat a veleszületett szívhibák és a szívtumorok diagnózisában. Ezen kívül az echokardiográfia azt is jelzi, ha a szívburok lemezei között folyadék gyülemlik fel.
Az echokardiográfiás vizsgálat elvégezhető az orvosi rendelőben, a kardiológiai szakambulancián és kórházban a betegágy mellett is. A vizsgálatot háton és oldalt fekvő testhelyzetben végzik. Az érzékelő fejre (transzducer, kis hengerszerű eszköz, amely kibocsátja és felfogja a visszaverődött ultrahangokat) vezető gélt kennek, majd azt a mellkason mozgatják. A szívről, illetve egyes részeiről alkotott képeket képernyőn figyelik, az álló és mozgó képeket rögzítik.
Ha igazán súlyos a probléma, vagyis infarktusról van szó, szívkatéteres laboratóiumba kerül a páciens. Az szívizominfarktus kezelésében az időtényezőnek rendkívüli jelentősége van: azt mondhatjuk, hogy ha a panaszok jelentkezésétől számítva három órán belül elvégezik a beavatkozást, akkor a sérült szívizom jelentős részét meg tudják menteni. Még 12 órán belüli beavatkozás is előnyökkel jár a szívizom szempontjából.
A nagy gyakorlattal rendelkező kardiológusok ilyenkor szívkatéter segítségével felkeresik a berepedt plakk helyét, és a katéterrel bejuttatható tágító ballon segítségével az eret beszűkítő plakkot nekipréselik az érfalnak, a keletkezett vérrögöt pedig eltávolítják. Annak érdekében, hogy a sérült érfalon újabb szűkítő vérrög ne képződjön, illetve újabb plakk-képződés ne induljon meg, a szívkatéter segítségével egy aranyfonatból képzett kis hengert (stentet) helyeznek el a koszorúérben. Arra hajlamos egyénekben a tágítás helyén speciális sejtburjánzás, ún. intima proliferáció indulhat meg, mely a tágítás helyén gyorsan létrejövő, ismételt szűkületet (ún. reokklúziót) hozhat létre.
Hozzászólás zárolva.