Facebook hozzászólás
725

Az iszlám élelmiszer-biztonsági rendszere

Arról már írtunk, hogy az emberiséget ma már nem lehetne etetni szigorú élelmiszerbiztonsági előírások betartása nélkül, és hogy régen a vallás irányította ezt a munkát. Akkor a keresztény, zsidó és a muszlim konyhát vizsgáltuk meg a laboratorium.hu segítségével, most kukkantsunk be az iszlám konyhába!      

Datolya díszes tálban, kép: laboratorium.hu
Datolya díszes tálban, kép: laboratorium.hu

Az iszlám a kora középkorban létrejött vallás. Ádámtól eredezteti magát, nem utasítja el a Bibliát, azt inkább a Korán előkészítésének tartja. Ebből következik hogy az étkezési szokások több ponton is hasonlóságot mutatnak. Vannak megengedett – halal – és tilos – haram – ételek. Így a disznó, a vér, a döghús szigorúan tilos. De minden olyan (különben megengedett) hús fogyasztása is tiltott, amelyet idegen isten(ek)nek ajánlottak fel, amelyeket nem Allah nevében vágtak le. Szigorúan tilos továbbá a ragadozók fogyasztása.

Nem lehet olyan ételt enni, amely már feldolgozott állati származékot tartalmaz. Ilyenek például a húslé alapú vagy a zselatint tartalmazó ételek. (A zselatin állati kötőszövetből – elsősorban marhából, lóból – előállított fehérje, amely kocsonyásodásra hajlamos).

Az alkohol fogyasztása viszont teljesen tiltott. Azok az ételek sem fogyaszthatók, amelyekbe alkohol kerül, és az a sütés/főzés során nem tud távozni belőle.

Mit csinál Mózes öt könyve a konyhában?
A világ népességének robbanásszerű növekedése miatt a 20. és 21. századi élelmiszeripar szigorú szabályozás, ellenőrzés és laboratóriumi vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen lenne. Az étkezést azonban mindig is szabályozták. Ezt a feladatot leginkább a vallások határozták meg. A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, mindez hogyan történt, illetve hogyan lehet összeegyeztetni a vallási előírásokat a modern élelmiszer-biztonság feltételeivel…

A vallás nem tiltja a bőséges táplálkozást, éppen ezért több böjti időszak is található, ahol szigorú szabályok vonatkoznak a táplálkozásra.

A még nem kategorizált ételeket mashbooh-nak nevezik, ezeket további vizsgálatoknak kell alávetni, hogy egy muszlim számára fogyaszthatóak legyenek (meg kell tudni például, hogy tartalmaznak-e tiltott állati összetevőket, vért, alkoholt stb.).

A keresztény, a zsidó és az iszlám vallásban is kiemelkedő szerepet kap az élet szentsége. A megfelelő táplálkozás az egészséges élet egyik alapja. A vallási előírások is ezt igyekeznek alátámasztani. A keresztény vallások esetén gyakorlatilag nincs tiltott étel, de sűrű böjti időszakok szakítják meg az évet, a zsidó konyha nagyon szigorú előírásai igyekeznek a minőségi, biztonságos, mértékletes táplálkozásra bírni követőit. E kettő között található az iszlám vallás előírásai. Az iszlám abból a szempontból is megengedő, ha az életet veszélyeztető állapot jönne létre, mert nem áll rendelkezésre „halal” minősítésű étel, akkor szabad olyan táplálékot fogyasztani, amely a minőségi előírásoknak megfelel, megfelelően vágták le, de ezt nem a muszlim előírások szerint tették. Ilyen esetben nagyobb figyelmet kell fordítani a főzéskor, illetve az evéskor arra, hogy az ételt Istentől kapták. Előfordulhat tehát, hogy a kóser minősítésű ételek bizonyos keretek között fogyaszthatóak a muszlimok számára is, és fordítva, hiszen az előírások és a vágás technikája, illetve a teljes kivéreztetés ilyenkor is fennáll. A kóser húsfogyasztás szűkebb állatcsoportra terjed ki, amelyek teljes egészében a muszlimok számára is korlátozásokkal, de megengedhető.

Marokkói falatok cserépedényben, Kép: laboratorium.hu
Kép: laboratorium.hu

Az ősi és a modern szabályok szintézise

A modern élelmiszerbiztonsági előírások, higiéniai szabályok rendszere támogatja, hogy biztonságos és egészséges ételeket fogyaszthassunk. A múlt örökségei, a vallási előírásokban tovább élnek napjainkban. Sok esetben párhuzam vonható a jelenkori és a vallási követelmények között. A rituális szokások betartatásáért a vallási képviselők felelősek, viszont az élelmiszerbiztonsági kérdésekben és a feldolgozott élelmiszerek összetétel vizsgálatában, minősítésében a kémia és a mikrobiológia eszközeivel a jelenkor tudománya hatékonyan tud segítséget nyújtani.

A két rendszer harmóniájára remek példa az EU HALAL FATWA (European Fatwa Council for Halal Transaction), illetve a WESSLING Hungary Kft. nemrég megkötött egyezménye. Az EU HALAL FATWA elismert halal hatóságként alakult meg Bécsben, 2014-ben. Célja, hogy olyan átfogó, európai szintű szabályozást hozzon létre a halal elveinek megfelelően, amelyben az iszlám előírásai mellett helyet kapnak az európai élelmiszer-biztonsági elvek és vizsgálati módszerek is!

A példaértékű egyezmény azért is előremutató, mert összekapcsolja a több ezer éve fennálló és a huszadik században megszületett modern élelmiszer-biztonsági rendszereket – írja a laboratórium.hu! 

Mit csinál Mózes öt könyve a konyhában?
A világ népességének robbanásszerű növekedése miatt a 20. és 21. századi élelmiszeripar szigorú szabályozás, ellenőrzés és laboratóriumi vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen lenne. Az étkezést azonban mindig is szabályozták. Ezt a feladatot leginkább a vallások határozták meg. A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, mindez hogyan történt, illetve hogyan lehet összeegyeztetni a vallási előírásokat a modern élelmiszer-biztonság feltételeivel…

 

 



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

PÉLDA-KÉP

1 / 258

GASZTRO

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!