Bélyeggel ünneplik a bélyeget – 150 éves a magyar bélyegkibocsátás
Alkalmi bélyegkisív kiadásával köszönti az első magyar bélyeg kibocsátásának 150. évfordulóját a Magyar Posta. Az alkotás Elekes Attila grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 39 000 példányban. A bélyeg apró, mégis megannyi információt hordozó felület, rajta az emberi létezésből, az ember és a természet közös létéből fakadó különleges képi világgal. Lehet színekkel telített vagy árnyalatokban visszafogott, részletgazdag vagy csak a fő elemeket kiemelő, összeköthet és megkülönböztethet, de egy jellemzőjében megegyezik: postai díjak lerovására készült.
Másfél évszázad történelmi mércével mérve is jelentős időszak, mialatt új és új generációk nőttek fel, korszakalkotó események formálták a hétköznapokat, újabb és újabb divatok érkeztek és tűntek el, egykor elképzelhetetlen tudományos és műszaki újítások váltak a mindennapi élet részévé. Ezek a változások a több mint 5 200 magyar bélyegcímleten ugyanúgy figyelemmel kísérhetők. Nem csupán a választott témákon, hanem a bélyeggel leróható postai szolgáltatások körének módosulásán, a nyomdatechnológián, a bélyegek minőségén és elérhetőségén, a névértéken és a gyűjtők körében a kiadást követő években kialakuló értéken is.
Ezt a jubileumi évfordulót három filatéliai kiadvánnyal köszöntjük, amelynek első tagja egy olyan bélyegkisív, amelynek négy különböző címletén a magyar bélyegkiadás kezdeteit és a Magyar Posta önállóvá válásának folyamatát követhetjük nyomon filatéliai nézőpontból, az első bélyegtervtől, az első magyar kiadású, illetve az első hazai gyártású bélyegeken át az első magyar feliratos levélbélyegig.
A kisív nyitó címletén az első magyar bélyegterv jelenik meg, melyet Than Mór 1848-ban, a szabadságharc idején tusrajz formájában tervezett meg. A szabadságharc leverése miatt a tervből nem készülhetett bélyeg, de majd 170 év elteltével betöltheti eredeti funkcióját. A kisív második bélyegén az 1867-ben önállóvá vált magyar postaigazgatás első bélyegsorozatának 2 krajcáros címlete jelenik meg, melyet könyvnyomással – magyarországi gyártókapacitás híján – a bécsi k.u.k. Hof- und Staatsdruckereitól (bécsi Császári és Királyi Udvari és Államnyomda) rendeltek meg. A harmadik címlet az 1871-ben kő- és réznyomatos formában egyaránt megjelent bélyegsor 5 krajcáros címletét reprodukálja, amelyet már Magyarországon, a Magyar Királyi Államnyomdában állítottak elő. A kisív negyedik címlete pedig az első magyar felirattal – Magyar Kir. Posta – kibocsátott 1874-es postabélyegsor 3 krajcáros értékét ábrázolja.
A bélyegkiadásunk által létrejött remekművek olyan alkalmazott kisgrafikák, amelyeket a világ minden táján nyelvismeret nélkül is megértenek, magyar és egyetemes események, értékrendek hordozói.
A Magyar Posta az elmúlt másfél évszázad minden érintett szereplőjének – tervezőknek, nyomdai szakembereknek, postai munkavállalóknak és tisztviselőknek – köszönetét fejezi ki az elvégzett munkáért. A bélyegek kiadása nem öncélú tevékenység, ezért köszönjük a bélyeggyűjtők újabb és újabb generációinak lankadatlan érdeklődését és a kapcsolódó tudományos igényű kutatómunkát, továbbá bízunk abban, hogy a bérmentesítési céllal vásárló ügyfeleink számára is sikerül az esztétikát és a praktikumot egy kiadványban egyesítenünk. Az eddigi értékteremtést a következő évtizedekben is folytatjuk a postai szolgáltatások támogatása, az eljövendő évek korlenyomatának megőrzéséért, és a magyar értékek népszerűsítéséért.
(Források: Bélyegmúzeum; Nikodém Gabriella és Szabó Jenő: A magyar bélyeg története, Budapest 2010; Visnyovszki Gábor: Bélyegkönyv, Budapest 1996)
Hozzászólás zárolva.