Facebook hozzászólás
933

Elátkozott helyek doku-sorozata

Ki volt Drakula valójában?

A National Geographic sorozatában, az Elátkozott helyek atlaszában Sam Sheridan író-kalandor a világ néhány sötét, sokak által egyenesen elátkozottnak tartott helyére látogat és utána jár, hogy mi igaz a híres legendákból. Többek között meg tudhatjuk azt, hogy ki volt Drakula valójában a National Geographic csatornán december 19-én.

A leghíresebb magyar Drakula, Lugosi Béla. Fotó: Pinterest
A leghíresebb magyar Drakula, Lugosi Béla. Fotó: Pinterest

Bram Stoker ír szerző Drakula (Dracula) című regénye 1897-ben jelent meg, és ezzel „életre kelt” a világirodalom leghíresebb vámpírfigurája. Bár Drakula alakja az írói fantázia műve, Bram Stoker egy valós személyről, III. Vladról, másnéven „Karóbahúzó Vladról” mintázta főhősét.

III. Vlad Havasalföldi fejedelemként uralkodott a 15. században. Segesváron született 1431-ben és a mostani Bukarestben halt meg 45 évesen. Az uralkodó leginkább kegyetlen cselekedeteiről híresült el; még Hunyadi Mátyás visegrádi börtönét is megjárta. A Karóbahúzó Vlad megnevezést azért kapta, mert egy kisebb bűnért is,­ mint a lopás, már karóbahúzás járt az elkövetőnek. III. Vlad kedvelt kínzási módszerei közé tartozott ugyanis az élve karóba húzás és a testcsonkítás is. Vladot számos korabeli írásban Draculaként említették. A sorozat azt ismerteti, hogy a később Drakula grófként ismertté vált III. Vlad valóban rászolgált a rossz hírére? Az Elátkozott helyek sorozat epizódjában, a Karóbahúzó Vlad átkában, erre keres választ Sam Sheridan a genetika legújabb eredményeit is segítségül hívva.

Érdekességek Drakuláról:

  • Bram Stoker soha nem járt Romániában, elbeszélése egyes helyszíneit egy angliai viktoriánus üdülőhely ihlette.

Bram Stoker 1890 nyarán mindössze egy hónapot töltött az észak-angliai Whitby-ben, ám ez a négy hét meghatározónak bizonyult híres regénye megalkotása szempontjából. Bár a Drakula jelentős része Erdélyben játszódik – mely vidéket „Európa egyik legvadabb és legkevésbé ismert részeként” jellemez –, Stoker maga soha nem látogatott el Bécsnél keletebbre. Rémtörténetét egy halászfaluból lett viktoriánus üdülőhelyen kezdte el írni, s a település bájos utcácskái be is kerültek a regénybe.

  • Romániában az emberek kétharmada hisz a boszorkányok varázserejében.
Drakula vára. Fotó: NatGeo
Drakula vára. Fotó: NatGeo

 

Romániában az emberek az év bizonyos kitüntetett napjain bíborszínű ruhába öltöznek, hogy így tartsák távol maguktól a gonoszt.

  •  III. Vlad állítólag emberek ezreit húzatta karóba élete során. A kegyetlen kivégzési forma a félelemkeltés eszköze volt a számára, mellyel nemcsak a saját népét tartotta ellenőrzés alatt, de a külső ellenségeknek is elvette a kedvét a hódítási kísérletektől.

III. Vlad a karóbahúzást a külső és a belső ellenségekkel szemben egyaránt alkalmazta – 1462-ben egy csatából visszavonulva több ezer karóba húzott holttestet hagyott hátra az üldöző oszmán erők elrettentésére.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

PÉLDA-KÉP

1 / 258

KUL-TOUR

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!