Facebook hozzászólás

KÉSZ KRIMI

Nemcsak Trumpnak jutott eszébe Grönland

Megvenni eddig nem sikerült Grönlandot, de a jég alatt épült amerikai támaszpontok máig radioaktívan szennyeznek. Az ötlet egyébként nem Trumpnak jutott először eszébe. Történészek kiderítették, hogy 1946-ban az amerikaiak több mint 100 millió dollárt ígértek Dániának Grönland átengedéséért.

Grönland, Kép: wikimedia
Grönland, Kép: wikimedia

Az amerikaiak megvették Alaszkát, később a dánok Virgin-szigeteit. Csak Grönland nem sikerült – de építettek ott máig radioaktívan szennyező támaszpontokat a jég alá.

Hétmillió dollár 1 700 000 négyzetkilométerért

152 éve, hogy az amerikaiak  jó hétmillió dollárt fizettek  az orosz cárnak Alaszkáért. A vásárlással húsz százalékkal nőtt az Államok területe, és a halban-vadban, szőrmés állatban páratlanul gazdag óriási területen találtak aztán aranyat is, később pedig olajat, rengeteget. A cár szolgálatában álló dán kapitány, Vitus Bering az első európaiként jutott el a félszigetre. Moszkva 1784 után kialakult egyetlen gyarmata először jó boltnak bizonyult, a San Franciscótól északra fekvő Fort Ross neve máig  őrzi az orosz szőrmekereskedők emlékét.

„Orosz-Amerika” azonban túl távolinak, költségesnek, ráadásul veszélyesnek is bizonyult. Fél évig tartott, amíg a hajó Pétervárról odaért,  az őslakosokat pedig, akik harcoltak a jövevények ellen, csak sortüzekkel lehetett féken tartani. II. Sándor cárnak az elvesztett krími háború után kellett a pénz, s amúgy attól tartott, hogy a Kanadában állomásozó brit csapatok könnyen kiszoríthatják – így célszerűnek látszott megalkudni a britek ellenfeleivel, az amerikaiakkal. Mai értékre átszámítva is csak 125 millió dollárba került Alaszka, az ügylet korabeli bírálói mégis „Seward külügyminiszter bolondságának” minősítették, hogy „megvett egy ekkora jégvermet, ráadásul tele jegesmedvével…”

Erre fáj Trump foga, Kép: Teterson Air Force Base
Erre fáj Trump foga, Kép: Teterson Air Force Base

Jó évtizeddel azután, hogy felvonták az amerikai zászlót Sitka (Novo Arhangelszk), az első főváros kikötőjében, így írt a New York Times: „A bennszülöttek zabolátlan hordái ezen a távoli területen kiirtással fenyegetik a kevés fehért, azok pedig támogatás híján a brit flottától kérnek segítséget. Kormányunk beszedi ugyan az adókat, de elvitte onnan a katonákat. Minek nekünk ez a föld, amely nem is határos országunkkal, ahol vagy a hó, vagy az eső esik, de a szél mindig fúj, és ahol változatlanul a szőrmekereskedők az urak, mint az oroszok alatt?…”

1896-ban kitört az aranyláz, és a kincskeresők tízezrei rajzottak Alaszkába. A terület 1946-ban kérte felvételét az Egyesült Államokba, de csak 1959-ben került be a 49. csillag az amerikai lobogóba.

Figyeltek a medvékre, a lazacokra

Egy évtizeddel később messze fenn Északon, a Jeges-tenger partján, a Prudhoe-öbölben, megkezdték az olaj kiaknázását. A készletet akkor 26 milliárd hordóra becsülték. Az olajmező a világ legnagyobbjai közé tartozik – kitermelése viszont különösen költségesnek bizonyult. 1300 km-es vezetéket kellett építeni a lakatlan tájakon, gyakran 40 fokos fagyban. A költségeket 900 millió dollárra irányozták elő – végül 8 milliárdot tettek ki… Azért is, mert akkor még meghallgatták a környezetvédőket! A távvezeték felmérési munkálatait hetekre felfüggesztették, hogy ne zavarják meg a medvék téli álmát, a Yukon egy hídján addig nem vitték át a vezetéket, amíg tartott a lazacok ívása, a rénszarvasok vonulási területén pedig a föld alá kellett rejteni a csöveket.

Azután 1989-ben zátonyra futott egy tankhajó, 37 000 tonna olaj került a tengerbe, állatok százezreit elpusztítva, kétezer kilométeres partsávot szennyezve, máig. Amikor egy spanyol cég újabb, óriási olajkincsre bukkant, Obama elnök megtiltotta távvezeték építését, ám Trump Alaszkában is szakított a természetvédelemmel, és szabad utat engedett a gazdaság érdekeinek.

25 millió dollár néhány kis szigetért – százmilliót adtak volna Grönlandért

Csak 1977-ben ásta ki történész a levéltári aktákból, hogy James Byrnes amerikai külügyminiszter 1946-ban több mint 100 millió dollárt ígért Dániának Grönland átengedéséért. Azzal érvelt, hogy a jeges terület mit sem ér a dánoknak, Amerika számára pedig stratégiai jelentőségű.

Egy remek téli sport: a jéggolf

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is a hógolf, vagy más néven jéggolf. A sportágról sokan hiszik, hogy az Egyesült Államokból ered, a hollandoknak azonban bizonyítékuk van az ellenkezőjéről.

Már a második világháborúban épültek ott amerikai repülőterek, támaszpontok, a thulei nagy bombázó-, majd rakéta-elhárító bázis máig működik. Ráadásul, amint most a Der Spiegel felidézi, hozzáláttak a szigorúan titkos, sci-fi jellegű terv megvalósításához: a nyolcméteres jégréteg alatt épült volna a „Camp Century“, ahol 200 katona állomásozik, áramellátásukat mobil atomreaktor adná. E bázisból kiindulva összesen 4 000 km hosszúságú alagút-hálózatot vájtak volna a jégbe, abban tároltak volna 600, atom-robbanófejjel felszerelt interkontinentális rakétát. Azokat a jég alatti vasút mozgatta volna a kilövőpontok között, így a szovjetek akkor sem tudták volna megállapítani, hol vannak a rakéták, ha egyáltalán tudnak a rejtekhelyről. Az 1951-es amerikai-dán megállapodás egyébként tiltotta, hogy a thulei kivételével Washington további támaszpontokat építsen.

A dánok azonban gyanakodtak , és összekötőjüket megbízták, jelentse, ha ilyet tapasztal. Erik Jorgen-Jensen csak tavaly, 84 évesen mondta el a dán rádióban, hogy bizony tudtak az alagút-rendszernek legalább egy részéről. Egyébként csak 21 alagút épült meg, összesen 3 km hosszban, majd az amerikaiak a 60-as évek elején feladták a bizarr tervet, mert kiderült: az állandóan mozgó jég elzárhatta, eltolhatta volna alagútjaikat.

Az építők elmentek, de hulladékukat hátrahagyták. 24 millió liter alacsony radioaktív szennyezettségű víz a mobil atomreaktorból, 9 200 tonna hulladék, 200 000 liter dízel-üzemanyag. Mindez csak 2016-ban került nyilvánosságra. Az adatokat tudósok helyszíni vizsgálata erősítette meg azzal, hogy – tekintettel az éghajlatváltozásra – a radioaktív hulladék „nem tekinthető véglegesen raktározottnak.“

Az előzmények tükrében igencsak érthető, hogy a grönlandiak nem lelkesedtek Trump vételi terve iránt. Annál is kevésbé, mivel 1968 januárjában Thule közelében lezuhant egy B-52-es amerikai bombázógép. A dán cáfolat ellenére máig tartja magát a hír, hogy a gépen hordozott négy hidrogénbomba egyikét nem találták meg…

(Forrás: Privátbankár.hu)

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

PÁRKAPCSOLAT

Vágy és élvezet „azon túl” is

Öregedés és menopauza. A masszív változás ideje, ami hatalmas kihatással van a szexuális életre és az életminőségre. De, a változó tested egyben nagyszerű lehetőséget is kínál a szexuális megújuláshoz…
1 / 211

CSALÁD

Nem minden családban jött ki a matek

Jellemzően ötvenezer forint feletti összeget fordítanak a magyar családok taneszközökre szeptemberben, majd évente további átlag húszezer forintot sportfoglalkozásokra és…
1 / 139

HÍREK

1 / 1 147

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!