SZÁMÍTÓGÉP, ALGORITMUSOK, KÉPZŐMŰVÉSZET
Vera Molnar, a számítógépes művészet úttörője
A magyar származású művész, Vera Molnar számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Ma már a számítógépes művészet origójaként ismert, annak rendkívül nagy hatású alkotója, s most október 4-ig a debreceni MODEM-ben bárki megtekintheti pár alkotását.
Vera Molnar 1924-ben született Budapesten, a világ mégis Franciaországból ismerhette meg. Bár 1942–47 között még a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult festőként Szőnyi Istvánnál, de 1947-től Párizsban él és dolgozik. Sokáig csendben, érdeklődés nélkül alkotott. Ötvenkét éves volt, amikor 1976-ban első egyéni tárlatát megrendezte a Politechnic of Central Londonban, geometrikus absztraktnak titulált, ám azon túlmutató munkáiból.
Vera Molnar művészete eltért a kor konkrét művészei által követett fő irányoktól, vizuális gondolkodása leginkább algoritmikus: a matematika, a játékosság és a véletlen fontos szerephez jutott műveiben. Férjével, François Molnarral közösen dolgozták ki önálló rendszerüket, mely a modern tudomány és művészet szoros kapcsolatából táplálkozik, s amely sok tekintetben előre jelezte az évtized művészeti, technikai fejleményeit.
Vera Molnar a számítógépes művészet úttörője, aki a személytelen számítógép használatával is képes emberközeli, az alkotó személyiségét, képzelőerejét tükröző munkákat létrehozni.
Az örökké kísérletező, fáradhatatlan művész a machine imaginaire elvének kidolgozásával az esztétikai alapokra helyezett algoritmikus műalkotás alapjait fektette le: egy gépet definiált, amely adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat. A döntés azonban itt is, mint minden alkotó folyamatban, a művészé, így az éppúgy része az alkotásnak, mint az algoritmus felépítése.
Vera Molnar Machine Imaginaire című kiállítása 2020. október 4-ig látható a debreceni MODEM-ben.
Hozzászólás zárolva.