Facebook hozzászólás
462

Hiába, a vaddisznó is az édesebbet szereti…

Borszaküzletekben, Michelin-csillagos és elegánsabb budapesti illetve miskolci éttermekben már jól ismerik a bükki borokat. Ami még nem a Tokaj-hegyaljai és már nem az Egri Borvidék, nos, azt nevezzük Bükki, avagy korábbi nevén Bükkaljai Borvidéknek. A napfényben gazdag, csapadékban szegény és az országos átlagnál hűvösebb területen elsősorban fehér borok születnek, de ennél sokkal gazdagabb a prémium kínálat!

Az első írásos emlék 1313-ból származik, egy oklevél, ami sejteti, hogy az ottani, akkori mezőgazdaságnak fontos ága volt a szőlőtermesztés. Az szakirodalom szerint 1503. február 11-én Ulászló megerősítette Miskolc borszavadalmát imígyen: Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti.

A XVIII. században az Avason hatalmas pincerendszer alakult ki, nemespenésze alatt rengeteg bort érleltek. A flloxéria-járvány és a két világháború szinte teljesen tönkre tette a terület szőlőművelését. Az ültetvények jó részét kivágták, beépítették.

Prémium borok a Bükki Borvidékről, Kép: László Márta
Prémium borok a Bükki Borvidékről, Kép: László Márta

Hivatalosan csak 1970-ben nyilvánították borvidékké. Talaja riolittufán kialakult lösz, amiben fekete- és barnaföldek, illetve agyagbemosódások találhatók. Magas a napsütéses órák száma, de csapadékban szegény, és a hazai átlaghoz képest hűvösebb is az idő, ezért a környék elsősorban a fehérborok termelésének kedvez. Ott úgy két héttel később érik be a gyümölcs, mint Magyarországon máshol, így a szüret is később kezdődik.

Nagymami a háttérben
Sokan kérdeznék, hogy a Borbélyból hogyan lett Gallay? Nos, ez nem titok, és rém egyszerű is! Borbély Roland kézműves pincéje azért vált Gallay néven ismertté. mert anyai nagymamájáék azon sopánkodtak, hogy az ő nevüket már nem viszi tovább senki, és a ködbe vész. Nem így lett…

Mintegy 17 ezer hektár a termőterület, de nem mindet hasznosítják. A borvidék legjobb dűlőiben jelenleg 11 hektáron gazdálkodik Borbély Roland, A Gallay Kézműves Pince tulajdonosa. Egerben végzett gépészként, de mindig tudta, hogy várja őt a természet. A borász több éves kaliforniai tapasztalatszerzés után tért haza, és 15 éve döntötte el, hogy saját pincét épít. Népszerűsíteni akarta az addig alig-alig ismert Bükki Borvidéket. Sok segített neki Kaliforniában élő bátyja, Norbert, aki igazából az Amerikából ajándékba hozott borokkal keltette fel testvére figyelmét, és ösztönözte a munkára. Kezdetben még a szakemberek is csak legyintettek rájuk. Ez még inkább hajtotta őket. Jelenleg ’86-’87-os telepítésű szőlőn dolgoznak Állítják, egy tőke 20 év után teljesedik ki igazán, vagyis a minőségi alapanyagot az öreg szőlőültetvények adják. Persze ez csak a prémium termelésre vonatkozik. Ha nagyüzemi keretek közé fognák, 30 év alatt kimerülne az ültetvény.

Bükki borok jégben, Kép: László Márta
Kép: László Márta

Sándor Zsolt a környék másik ismert borásza. Igazi lokálpatrióta, ezért is választotta a Bükki Borvidéket, és a szívét kiteszi a helyi borászat felvirágoztatásáért. Nála elsősorban a természet és a környezet egészsége a legfontosabb, ezért elsősorban saját termelésű, organikus szőlőből készít bort. Nem használ semmiféle adalékanyagot, nem emel mustfokot, és nem csökkent savat. Pincéje Miskolc szívében, a történelmi Avas Kis-Avas részén található.

Zweigelt
Osztrák nemesítésű kékszőlő fajta. 1920-ban hozta létre Fritz Zweigelt. „Szülőként” a kékfrankost házasította a a nálunk kevésbé ismert Szent Lőrinc szőlővel. Középérésű, a kékfrankoshoz hasonló tulajdonságokat mutat, de annál lényegesen bővebben terem. Emiatt lett az 1960as évektől a nagyüzemi termelés egyik vezető fajtája.

A Bükki Borvidéken a fehér szőlők közül a pinot blanc, az olaszrizling, a chardonnay, a cserszegi fűszeres, a leányka, a Müller-Thurgau a jellemzők, a kék szőlők közül elsősorban a kékfrankos, a zweigelt terem, de megtalálható a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot is.  Ezek közül nyolc prémiumbort kóstolhattak a Wineglass Sajtóklubb tagjai. Borbély Roland elmondta, hogy a zenit náluk nagyon jól „muzsikál”. Szerencsés keresztezéssel a pezsgőtől a habzó boron át a borig minden kiválóan készíthető belőle. Tanúsíthatom, Sándor Zsolt 2016-os Zenitje remekül sikerült. Érződik rajta, mennyire meleg évben született. A Gallay Kézműves Pince Bistronauta Fehér 2015-öse is egy zenit és egy pinot blanc házasításításából született. Az igen tartalmas bor 70-80 %-a budapesti luxuséttermekbe került, és jutott belőle exportra is. A 2015-os Gallay Fehérburgundit (már a kifejezés sem gyakori Magyarországon) csak két hónapja palackozták. Egy kicsit változtattak az előző házasításon, és így még vajasabb, krémesebb lett. Zászlóshajójuk, a Gallay Blanc 2015-ös fele részben pinot balc, fele részben zenit. 300 literes hordókban érlelik, ettől kapja meg azt a különleges kishordós karakterét. Az új hordó íze is beépül a borba ugyanis! 

Borbély Roland itt jegyezte meg, hogy le a kalappal a magyar kádárok előtt! Tudjuk, hogy erre a célra a legjobb tölgyek nálunk teremnek, de azt a hordót szakszerően el is kell tudni készíteni. Viccesen, de mégis komolyan bevallotta, egy donga fának köszönheti, hogy nevük már Dél-Afrikában is ismert. 

Borbély Rolanddal és Noprberttel a Bükki Borvidék bemutatóján, Kép: Tóth Adrienn
Borbély Rolanddal és Noprberttel a Bükki Borvidék bemutatóján, Kép: Tóth Adrienn

A környék legkiválóbb bora mégis a zweigeltből készül. Ezt szüretelik legkésőbb. A 2013-as Gallay Zúgó Zweigeltet 27 hónapig tartották seprűn, majd hordóban érlelték, és két hónapja palackozták.

Ittasan ne menj utcára, mert megölhetnek!
Takaj környéki fiatalokat soroztatott be az osztrák császár, hogy segítsen spanyol kollégájának egy dél-afrikai csatában. Mire a fiúk hajóval odaértek, a háborúnak vége lett, és a pénz is elfogyott, hogy hazahozzák a legényeket. Nem értettek semmihez az ifjak, csak a borhoz… Munkához láttak, megalapították az ottani Tokajt. Körülbelül ennyit tudtam a dél-afrikai borászatról, de kiderült, ennél lényegesen többről és izgalmasabb dologról van szó, amiből a magyarok is kivették a részüket…

Nekem talán ez ízlett legjobban. Sándor Zsolt Organikus Pincészetének remek darabja a Zweigelt Siller 2015. Egyenesen behízelgő bor. A gasztronómia is imádja, mert karaktere annyira remek, hogy több fogáshoz is remekül illik. Igaz, a hazai közízlés jobban kedveli az ennél testesebb borokat. Mint gyakorló háziasszonynak, nekem ez is nagyon ízlett. 

Borbély Roland még azt is elárulta, hogy ma már évente 10-20 ezer üveg bort palackoznak. Komoly borszaküzletek, Michelin-csillagos, és más, elegáns budapesti illetve Miskolc három legjobb éttermének kínálatában is megtalálhatók – nem az úgynevezett menüben, hanem egy-egy fogáshoz kínálják termékeiket. Sajnos azt tapasztalta, hogy az éttermek személyzetéből hiányzik a valódi borszakértő. A pincérek legtöbbje pedig nem ért a borokhoz – itt Magyarországon! Pedig az idei is egy remek évjárat lesz! Annak ellenére mondta ezt, hogy Miskolc környékét komoly fagykár érte a tavasszal. És akkor még ott a vadkár is. Madarak, őzek, vaddisznók dézsmálják az ületetvényeket. Csak idén úgy száz mázsát ettek meg. Hiába, a vaddisznó is az édesebbet szereti!…                        



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

STÍLUS

1 / 630

GASZTRO

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!