Facebook hozzászólás
297

A gyermekágyi szomorúság I.rész

Közvetlenül a szülés eufóriája után sok nő hirtelen nagyon fáradtnak érzi magát. Ugyancsak a szülés fáradalmait piheni ki az újszülött is. Szinte csak alszik, még szopni sem tud, vagy nincs is kedve. Szóval a várt egymást felfedező öröm folytatása helyett testi gyötrelem: fáj a méh, a szülőcsatorna, ürül a lochia, feszül az emlő, készülődik a tej-belövelés.

                                                „Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked

                                                  elmondani, hogy én is vagyok, és itt vagyok és csodállak,

                                                            de nem értelek.”

                                                                                                (József Attila)

 A szervezet energiatartalékai (pajzsmirigy által termelt hormonszint, az ösztrogén és progeszteron hormonszint drámaian esik, szemben a beinduló tejtermelésért felelős hormon emelkedésével). Mindezen a testi folyamatok mellett ott vannak az érzelmek: a büszkeség, a mások, elsősorban a férj (az ifjú apa) véleménye, elismerése iránti igény, az aggódás. Az aggódás, hogy mi lesz otthon, a mi lesz velünk tervei és kétségei. És eljön a várva-várt hazakerülés, néhány napos segítség után a nők többsége egyedül marad a nap legnagyobb részében gyermekével. A duálunióból lassan-lassan kialakul a szimbiotikus anya-gyermek kapcsolat, de előtte megjeleni a „valaminek véglegesen vége” szomorúsága.

Ezt a néhány napig tartó szülés utáni szomorúságot hívják postpartum-bluesnak, vagy „baby blues”-nak, magyarul gyermekágyi szomorúságnak.

A gyermekágyi szomorúság jellemzői

Sok anyánál lágy formában jelentkezik az az érzés, melyet szülés utáni szomorúságnak nevezünk. Ezek a szomorú, sírdogálással járhat, elkeseredettség, néha a baba iránti érdektelenség, sőt a gyermek sajnálatával együtt megjelenő lelki fájdalom napok elég riasztóak lehetnek. Általában a szülést követő első két hétben jelennek meg, és minden beavatkozás nélkül néhány nap elteltével elmúlnak. Fontos azonban, hogy az anya elmondhassa, hogy mit bántja, mitől fél. Azaz mit érez. Kellő megértés és együttérzés azonban feltétlenül szükséges. Ennek hiányában az anya az érzéseit önmagába rejti, szégyelli, eltitkolja. Átcsaphat önvádba, és melegágya lehet a gyermekágyi depresszió kialakulásának.

A gyermekágyi szomorúság okai

A duálunio vége és a szimbiózis határa

A terhesség a végtelen kitágulás, a „világmindenséget hordozom”, a kiteljesedettség érzését jelenti, melynek a szüléssel vége szakad. Helyette a kiüresedettség érzése lép elő, miközben a test még „emlékszik” a teljesség érzésére. Új, addig ismeretlen érzések lének elő, sok apró kényelmetlenséggel, fájdalommal.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

PÉLDA-KÉP

1 / 258

STÍLUS

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!