Facebook hozzászólás

Az étrendünk megállíthatja a klímaváltozást!

Az ételek környezetvédelmi hatásait is számításba kell venni az üvegházhatású gázok kibocsátásában a Cambridge és Aberdeen Egyetemek kutatóinak tanulmánya szerint. Az egészségesebb étrend térhódítása azonban csak egy a számos tennivaló közül, hogy elkerüljük a veszélyes éghajlatváltozást, és biztosítani tudjuk az egész Föld népessége számára elegendő élelmiszert.

Ha a jelenlegi trend folytatódik, az élelemtermelés kibocsátása önmagában eléri – ha meg nem haladja – az üvegházhatású gázok kibocsátására kitűzött globális célokat 2050-re. Ahogy a Föld népessége egyre nő, és egyre inkább a húsban gazdag nyugati étrend felé tolódik el, a növekvő mezőgazdasági hozam sem tudja majd biztosítani a 2050-re várható 9,6 milliárd ember számára elegendő élelmet.

Nem csak magunk miatt kéne több zöldséget enni – Kép: FittKlub

Így – ha a mezőgazdasági terméshozamok növekedésének tendenciája nem változik – több földet kell majd művelés alá vonni. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezt csak nagyon magas áron lehet biztosítani, hiszen az erdőirtás növeli a szén-dioxid-kibocsátást, emellett csökken a biológiai sokféleség, az állattenyésztés növekedése pedig megnöveli a légkörbe jutó metán szintjét, hozzájárulva a klímaváltozáshoz és a környezetszennyezéshez,. A szerzők szerint a „minden maradjon a régiben” politikája azt jelenti, hogy 2050-re a termőföldek 42%-kal bővülnek, és a műtrágya-felhasználás a 2009-es szintet 45%-kal lépi majd túl – írja a receptneked.hu. Az általában javasolt alternatívának – vagyis a fokozott erőforrás-felhasználással elért hozamnövelésnek – is vannak negatív hatásai.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy úgy érjük el a globális élelmezés-biztonságot, hogy ne kelljen növelni a termőföldek és a legelők területeit, így nem növekedne az üvegházhatású gázok kibocsátása sem. „Néhány kutató potenciális lehetőségként veti fel a fenntartható hozamnövelést is, ami azt jelenti, hogy különféle módszerekkel összébb zárnánk a jelenlegi és a potenciálisan elérhető hozamok közötti rést. A tanulmányban egy átlátható, adatvezérelt modellt használtunk, ami azonban azt mutatja, hogy ha még szűkítenénk is a hozamréseket, ez sem lenne elegendő a várható kereslet kielégítésére, így ez a módszer is további mezőgazdasági terjeszkedést igényelne”  – mondja a tanulmány egyik szerzője.

A jelenlegi élelmiszer-keresleti trendeket kellene megváltoztatni, csökkentve az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és a kiegyensúlyozott étrendet kell ösztönözni – állítják a kutatók. Rámutattak, hogy a fokozott erdőirtás – azt jósolják, hogy a világ trópusi erdeinek tizede fog eltűnni az elkövetkezendő 35 évben –, a műtrágya-felhasználás és az állattenyésztés metán-kibocsátása hozzájárul az élelmiszer-termelésből eredő üvegházhatású gázok 80%-os növekedéséhez. Szerintük az üvegházhatású gázok okozta klímaváltozást akkor tudnánk enyhíteni, ha az élelmiszer-hulladékot a felére csökkentenénk, és a fő környezetromboló élelmiszerek iránti keresletet globális szinten kiváltanánk változatos étrenddel.

Hová tűnnek a fecskéink?
Felborult a természet több évezredes megszokott menetrendje, és ez nagy próbatétel elé állítja a költöző madárfajokat, így a nálunk fészkelő füsti-, molnár- és partifecskéket is. Itthoni költésükhöz a feltételek megteremtése mindinkább emberi gondoskodást is igényel. Meghálálják: elpusztítják a nálunk új, az emberre is veszélyes trópusi rovarokat.

„A biofizika alapvető törvényeit nem kerülhetjük meg – mondja Bojana Bajzelj, a Cambridge-i Egyetem vezető kutatója, aki kollégáival írta az ismertetett tanulmányt.  – Az állattenyésztés általános hatékonysága igen alacsony: a növényevésből az állatok közvetítésével húst előállítani csupán 3%-os hatékonysággal lehet. Ahogy az emberek egyre több húst fogyasztanak, ennek a többlethúsnak a biztosítására egyre több művelhető földterületet vonnak be az állatok tartására szolgáló takarmánytermelésre. Minden szinten hatalmasak a veszteségek, az emberek egyre több húst esznek, a növényekből étel konverzió egyre kevésbé hatékony. A mezőgazdaságban alkalmazott gyakorlatok nem feltétlenül kiálthatók ki hibásnak, ám az étkezés a mi választásunk” – mondja dr. Bajzelj.

A modell kimutatta, hogy ha a hozamok kiegyenlítettségére törekednénk, akkor az 40%-os növekedést okozna 2050-re az üvegházhatású gázokban. Ha ezt kombinálnánk az élelmiszer-hulladékok csökkentésével, az 2%-os növekedést hozna 2050-re. Ha a modellhez hozzáadták az egészséges étrend globális szinten való alkalmazását is, akkor az azt mutatta, hogy a három módszert együttesen alkalmazva az üvegházhatású gázok szintje majdnem megfeleződne, vagyis a 2009-es szintnek a 48 %-ára csökkenne.

„A nyugati étkezésre egyre inkább az élelmiszerek túlfogyasztása a jellemző, beleértve az emisszióintenzív hús- és tejtermékek fogyasztását. Megvizsgáltuk azt a forgatókönyvet, amelyben feltételeztük, hogy minden országban átlagosan kiegyensúlyozott étrendet vezetnének be, a cukrok, zsírok és hústermékek túlzott fogyasztása nélkül. Azt találtuk, hogy ez jelentősen csökkentette a környezeti terhelést. Az átlagosan kiegyensúlyozott étrendet úgy alakítottuk ki, hogy az a legtöbb ember számára tartható lenne: például tartalmazott kis mennyiségben vörös húst, 5 tojást hetente, valamint naponta egy adag baromfihúst is” – mondta el Dr. Bajzelj.

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

OTTHON

Keresd a számlákat, ha társasházba költöznél!

Hamarosan már annak is utánanézhetnek a lakásvásárlók, hogy milyen anyagi helyzetben van a társasház, ahová…

Ne gyulladj be fölöslegesen!

Minden fűtési szezon előtt elengedhetetlen a tüzelő-fűtő berendezések ellenőrzése, karbantartása, ha kell javítása.…
1 / 348

DIVAT ÉS SZÉPSÉG

1 / 146

HÍREK

1 / 1 154

Otthon

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!