Most akkor kevesebbet ér a lakásom?

Éves összehasonlításban az élen jelenleg Lettország áll 13,5 százalékkal, de Szlovákia, Luxemburg és Portugália lakásárai is több mint 10 százalékot meghaladó mértékben nőttek. Figyelemre méltó, hogy egyik vizsgált országban sem csökkent az ingatlanok értéke, három év folyamatos áresés után még Olaszországban is emelkedett az árszint, igaz csak minimálisan (0,4 százalékkal).

− Magyarország 2017 vége óta az európai dobogó élén állt, így a mostani  tizedik hely elég látványos visszaesést jelent. Váratlannak ugyanakkor nem mondható ez az eredmény, hiszen, ha pusztán a negyedéves adatokat vizsgáljuk, legutóbb, 2019. II. negyedévében már csak 0,2 százalékkal nőttek az árak, most pedig, a tavalyi harmadik negyedévben – Ciprus után – nálunk csökkent a második legnagyobb mértékben, 1,5 százalékkal három hónap alatt az árszint. Sőt, inflációval korrigálva már második negyedéve tart a csökkenés – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az Eurostat emellett górcső alá vette a 2015 óta mért áremelkedést is, és ebben az összevetésben a magyar drágulás a leglátványosabb, a szűk négy év alatt összességében 60 százalékos!

Bár a most közölt, tavalyi harmadik negyedéves adatok egyelőre még nem véglegesek, hiszen az adott időszak összes adásvételét még nem dolgozták fel, ám minden jel arra mutat, hogy 2019-ben befejeződött az évek óta tartó, két számjegyű éves áremelkedés trendje, és idén már konszolidáltabb mértékű drágulás várható országosan. Csökkenésre viszont összességében nem lehet számítani, a lassuló árnövekedés még évekig elhúzódhat.

A lakáspiaci folyamatokat ugyanakkor célszerű mindig regionálisan és különböző szempontokból vizsgálni. Bár most is vannak már olyan területek, ahol visszatérni látszik az elmúlt években elfeledett – vásárlást megelőző – alkufolyamat, a legkeresettebb részeken és lakástípusoknál még mindig gyakori, hogy egymásra licitálnak a vevőjelöltek.