Facebook hozzászólás
443

A negatív lelet sem zárja ki a Lyme-kórt

A Lyme-kórt 1975-ben írták le, amikor az Egyesült Államokban, egy Lyme (ejtsd: lájm) nevű kisvárosban megmagyarázhatatlan ízületi gyulladás járvány tört ki. A betegség létezett korábban is, de nem ismerték a kórokozóját és nem hozták összefüggésbe a kullancsokkal.

 A rettegett kullancsnak melegvérű élőlényt kell találnia ahhoz, hogy életben maradjon. Ám a vérszívás közben számos betegséget terjeszthet.

Állatról emberre

A kontinensen honos kullancsok terjeszthetnek Lyme-kórt, vírusos agyvelőgyulladást, elvétve tibolát, Q-lázat, tularémát, mediterrán foltos lázat, babesiosist.

A leggyakoribb a Lyme borreliosis. Állatról emberre terjedő kór, bejelentésre kötelezett betegség. Évente nagyjából ezer esetet jelentenek, de a tapasztalat szerint a fertőzöttek száma ennek csaknem a tízszerese. A kullancs életében többször vált alakot. Ehhez vért kell szívnia. A petéből pöttöm, hatlábú lárvák kelnek ki. Azonnal táplálék után néznek. Áldozatuk többnyire valamilyen kisemlős, mezei rágcsáló. A vérszívás után a lárvák nimfává alakulnak. Ezek már nyolclábú, gombostűfejnyi rovarok. Többnyire ezek terjesztik a Lyme-kórt. Rendszerint az első vérszívással kerülnek be a fertőzött állat véréből a kórokozók a kullancs bélcsatornájába, ahol elszaporodnak. A nimfát nehéz észrevenni, mert kicsi, és előzékenyen érzésteleníti a bőrt, mielőtt szívószervét belemélyeszti. Az újabb szívás után kialakult az ivarérett imágó. A kifejlett rovar lencsényi, jóllakottan babszemnyi méretű. Ilyenkor már könnyű felfedezni és megzavarni a táplálkozásban. Párosodás után a hím, a peték lerakását követően a nőstény is elpusztul. Életciklusuk a környezeti feltételektől függően két-hat évig tart. Tavasszal és ősszel a legaktívabbak.

Sokféle tünet

Nehéz diagnosztizálni a Lyme borreliosist, mert sokféle tünetet okozhat. Ezek egyike, a jellegzetesnek tartott kokárdaszerű bőrpír nem jelentkezik minden esetben. A fertőzés okozhat szívpanaszokat, szemtüneteket, ízületi, idegrendszeri elváltozásokat. Gyakran a beteg sem gondol arra, hogy panaszai kapcsolatba hozhatók egy régebbi kirándulással. Esetleg észre sem vette, hogy kullanccsal találkozott.

A kórokozó jelenlétét direkt vagy indirekt módon lehet igazolni. Közvetlen vizsgálatokkal a baktérium, illetve a genetikai állománya mutatható ki vérből, testnedvekből, szervekből, szövetekből. Indirekt (szerológiai) vizsgálatnál a szervezetben termelődő ellenanyag jelzi a fertőzést. Mivel a fertőzött emberben mintegy hat hét alatt képződik mérhető mennyiségű ellenanyag, a negatív lelet sem zárja ki a Lyme-kórt. A diagnózishoz a laboratóriumi leletek, a klinikai tünetek és a kórelőzmény együttes mérlegelése szükséges.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

STÍLUS

1 / 630

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!