A rettegett pajzsmirigyrákról…
A pajzsmirigyrák egy viszonylag ritka daganatos betegség, az összes rosszindulatú daganat mindössze 1-2 százalékát teszk ki. Évente Magyarországon körülbelül 400-500 új beteget fedeznek fel, elsősorban nőket, a kór leggyakrabban a középkorúakat támadja meg.
A pajzsmirigy
A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, körülbelül az ádámcsutka alatt. A szerv két lebenyből áll, elnőtt embereknél átlagos súlya körülbelül 15-20 gramm. Kívülről legtöbbször nem látható, ám vékony nyakúaknál néha észrevehető. Ideges, feszült állapotban megduzzad, vérbővé válik, ilyenkor gombócszerű érzést, nyaki nyomást okozva.
Szerepe nem más, mint hormonok termelése, pontosabban a tiroxin és a trijódoxint állítja elő, amelyek a pajzsmirigyben tárolódnak, majd a szervezet igényei szerinti mennyiség innen jut a vérkeringésbe. Ezek a hormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását befolyásolják, szabályozzák, a sejtek oxigénfelvételét, valamint a zsírok, szénhidrátok, fehérjék hasznosítását. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be a magzatok testi és idegrendszeri fejlődésében, hiányuk vagy többletük a szívre is káros hatással van.
A pajzsmirigyrák
A pajzsmirigyrák kialakulásának okait a mai napig nem tudták megállapítani a szakemberek, számos vélemény napvilágot látott már arról, hogy a csernobili katasztrófa gyakoribbá tette-e a daganatot betegek számát az érintett területeken. Mindenesetre az utóbbi évtizedekben megduplázódott az ebben a betegségben szenvedők száma szerte a világon.
A pajzsmirigyrák a göbös pajzsmirigybetegségek körébe tartozik, tehát ezek a csomók lehetnek jóindulatúak, amelyek nem képeznek áttéteket, ám lehetnek rosszindulatúak is, amelyek gyorsan növekednek, szinte megállíthatatlanul.
Rizikótényezők
Bár mint már említettük, teljes mértékben nem sikerült még megmagyarázni e daganatos betegség kialakulásának okát, de néhány tényező biztosan elősegíti azt. Mindenképpen fontos a családi halmozódás, vagyis ha volt már családjában pajzsmirigyrákos beteg, akkor jobban figyeljen oda!
A kór azonban leginkább az életkorral függ össze, a fiataloknál ugyanis rendkívül ritka, leginkább negyven évnél idősebbeknél alakul ki, és leggyakrabban nőknél.
Rizikótényező ezeken kívül a nyakat, mellkast vagy fejet ért besugárzás is, a lakóhely jódellátottsága is: a jódban szegényebb országokban sokkal több pajzsmirigy-megbetegedés tapasztalható, mint máshol. Magyarország a mérsékelten jódszegény országokhoz tartozik.
Hozzászólás zárolva.