>
Facebook hozzászólás

NINCS IDŐ A VÁRAKOZÁSRA

Ne a szíved bánja!

Mi, betegek egyelőre vajmi keveset teszünk azért, hogy csökkenjen az infarktus-halálozás Magyarországon. A javuló eredmények egyelőre a korszerű és rendkívül hatékony ellátásnak köszönhetőek. Csak egy példa: egy mellkasi fájdalmat, rosszullétet tapasztaló beteg ma is átlagosan négy órát vár amíg segítséget kér, pedig ilyenkor akár pár perc is életmentő lehet. A Magyar Kardiológusok Társasága az idei Szívünk Napján, a szeptember 22-én a Millenáris parkba meghirdetett rendezvényén a szakma legelismertebb szakembereivel egyebek mellett abban segítenek majd, hogy tudjunk „bánni” a szívükkel, a panaszainkkal, hogy az ismeretek segítségével a tragédiákat mi magunk előzhessünk meg.

Szívinfarktus – talán az egyik legrettegettebb szó, amitől ma már nemcsak idős, de fiatal, életerős, karrierje csúcsán lévő ember is megrémül. Ma még leginkább a férfiak érintettségéről tudunk, pedig sajnos a nőket is legalább olyan mértékben fenyegeti, csakhogy ők gyakran még kevésbé figyelnek a tüneteire. Nálunk évente 20-25 ezer ember kap szívinfarktust, és ez – csak tavaly – tavaly 5550 életet követelt. Ugyan a nyugat-európai szintű ellátásnak köszönhetően ez a szám Magyarországon az elmúlt húsz évben már csupán a 30 százaléka a korábbi adatoknak, de a kardiológusok még mindig azzal a problémával szembesülnek, hogy átlagosan négy órát várunk, míg segítséget kérünk. És sajnos az életmódunk sem segíti a megelőzést. A Magyar Kardiológusok Társasága idei Szívünk Napja rendezvényén éppen ezért ez a betegség kerül a központba.

Orvos üvegre szívet rajzol, Kép: Te vagy a hős
Kép: Te vagy a hős

− Hiába a fejlett infrastruktúra, ha a betegek nem kérnek időben segítséget, vagy utána is keveset tesznek azért, hogy növeljék a túlélési esélyeiket. Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségük szempontjából. Köszönhetően a legkorszerűbb katéteres ellátásnak, ma a kórházon belüli halálozás mintegy harmada a húsz évvel ezelőttinek. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már húsz katéteres labor működik az országban a legmodernebb infrastruktúrával – ezeken a helyeken az elzáródott ér megnyitása azonnal megtörténik. Az infarktus utáni első évben bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban! Sok beteg gondolja azt, miután túlélte az első szívrohamát, hogy megúszta nincs további teendője a saját egészsége érdekében, életmód-változtatásról tehát hallani sem akar − mondja a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

Honnan tudom, hogy ez szívinfarktus vagy pánikroham?

Szívverés, grafika, Kép: pixabay
Szívverés, grafika, Kép: pixabay

Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni?

− Ha nem csupán a szívinfarktus utáni halálozást nézzük, hanem egy tágabb kört, akkor évente 20-25 ezren halnak meg hazánkban keringésleállás miatt – aminek a leggyakrabban épp az előbb emlegetett szívinfarktus az oka. A túlélés szempontjából nagy jelentőségű az infarktust követő esztendő, az erre az időszakra jellemző halálozások oka leginkább az életvitelben keresendő. De a korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítség kéréssel – teszi hozzá prof. dr. Csanádi Zoltán.

Ez nálunk átlagosan több mint négy óra, míg Ausztriában a hezitációs idő csupán 70 perc. Minél hosszabb idő telik el, annál nagyobb szívizomterület károsodik, hal el.

− A hirtelen keringésmegállás (szívhalál) esetén túlélésre csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését, és persze ezzel egyidőben a mentőszolgálat segítségét kéri. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen megismerjék, és merjék is alkalmazni. Rajtuk múlhat a beteg élete. A keringés nélküli betegnél mellkaskompressziót, vagyis mellkasnyomást kell alkalmazni, percenként százszor, s közben segítséget kell hívni.

A kardiológiai centrumokban oktatókat is képeznek, akik a szívinfarktust átélt betegeket a gondozásban való felelősségteljes részvételre biztatják. Az életmódváltáshoz tartozik a dohányzás elhagyása, a legalább heti ötször harmincperces mozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a kontroll vizsgálatokon való rendszeres részvétel, az előírt gyógyszerek rendszeres szedése, égig a 365 nap során − tette még hozzá az elnök, aki minél többeket biztat arra, hogy szeptember 22-én kijöjjenek a Millenáris Parkba, ahol kardiológusokkal, és minden, a szív megóvásához szükséges lehetőséggel találkozhatnak a látogatók.

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

PÁRKAPCSOLAT

Élet fiatalkori demenciával

Az 53 éves Carolnál három évvel ezelőtt állapították meg a fiatalkori demenciát. Tizenöt éve él férjével, Malcolmmal boldog házasságban. Megmutatjuk, hogyan, mert nem ők az egyedüliek, akik ilyen…
1 / 212

OTTHON

Nyissunk ablakot a városi legendákra

Amikor lakásfelújításon vagy épp építkezésen gondolkozunk, az ablakok sokszor nagyon kis hangsúlyt kapnak a…

Most se gyulladj be!

Meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún. Ezzel a gesztussal megkezdődött az ünnepi készülődés. Rajtunk…
1 / 350

CSALÁD

Az állatoknak is van lelkük!

- Az állatoknak is van lelkük, szellemük – vallja Dr. Németh József állatorvos. A Patadoki néven is ismert homeopata orvos a megelőzésben hisz, ennek ellenére sok olyan állat…
1 / 140

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!