Notice: Undefined index: action in /home/eletforma/public_html/wp-content/themes/publisher-child/views/general/post/style-10.php on line 13
Facebook hozzászólás

Betegség a csapvíztől? Veszélyes?

Lételemünk, s háztartásaink alapvető tartozéka a fertőtlenített ivóvíz. Mindenki ismeri, használja, de vajon tudjuk-e, hogy milyen hatással van egészségünkre a benne található kis mennyiségű klór és vegyületei. Az I. világháborúban harci gázként vetették be. Mára éppen fenyegető, gyilkos tulajdonságait ki- használva ivóvizeinket fertőtlenítjük vele. A WHO jelentése szerint a földön az emberek 80%-a klórral fertőtlenített vizet iszik. Magyarország, közelebbről Miskolc ivó- és uszodavizeinek túlnyomó többségét is klórral fertőtlenítik.

A klór mérgező hatásával mindig is tisztában voltak a szakemberek, de 1974. óta azt is tudják, hogy a klór a vízben kis mennyiségben mindig jelenlévő szerves anyagokkal rendkívül mérgező, rákkeltő, mutagén vegyületeket hoz létre.

Hogy mik ezek a vízben állandóan jelenlévő szerves anyagok? A válasz meglepően egyszerű: kis mennyiségű izzadtság, hám, haj, vizelet, menstruációs vér, kozmetikumok. A vízben fertőtlenítés céljából bejuttatott, már magában is mérgező klór ezekkel az anyagokkal reagálva alakul még veszélyesebb mérgekké.

A klórozás során képződött vegyületek, mint a nátrium-hypoklorid, klóramin, diklóramin, nitrogén-triklorid, kloroform és valószínűleg még számos más nem vizsgált vegyület rákkeltő hatású, mutagén. A klór és néhány ivóvízben fellelt vegyülete olyannyira agresszív anyagok, amelyek képesek az emberi sejtek örökítőanyagaihoz (DNS, RNS) közvetlenül is kapcsolódva mutációkat előidézni.

Az eredmény a nyelőcső-, végbél-, tüdő-, gégerák, a Hodkins-kór, szívbetegségek kialakulásának megnövekedett kockázata. A Harvard Egyetem kutatói szerint a klórozott vizet ivóknak átlagosan 20-30%-kal nagyobb az esélyük húgy- hólyag-, vagy végbélrákra, mint azoknak, akik más fertőtlenítőszerrel kezelt vizet isznak. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akiket munkájuk, főleg zárt térben, a klórozott vízhez köt (uszodákban dolgozók, takarítónők, stb.).

Néhány évvel ezelőtt azonban úgy gondolták, hogy valós veszélynek csak a túlzottan klórozott víz ivása során vagyunk kitéve (így ha ivás előtt hagyjuk a fölös klórgázt a vízből eltávozni, magyarán megvárjuk, míg a fehéres klórszagú folyadék “víztisztává” válik, akkor nem fenyeget semmilyen veszély). A szakemberekkel együtt azonban már az olvasó is tudja, hogy az ivó- és uszodavízben maradó klórszármazékok igen veszélyes mérgek.

A klór azonban nemcsak víz ivásakor jelent veszélyt. Ma már tudjuk, hogy az igazán veszélyes hatást fürdéskor és főképp a tusoláskor (mivel ilyenkor sokkal nagyobb felületen tud a légtérbe kerülni), a bőrön keresztül felszívódó, illetve belélegzett klór és közvetlen származékai okozzák. A Pittsburgh-i Egyetem kutatói szerint zuhanyzás közben százszor inkább mérgeződünk, mint a klórozott víz ivása után. Ráadásul a klór és vegyületei nemcsak tusolás közben közvetlenül, de a lakás többi szobájában szétterjedve közvetetten is veszélyeztetik az ott élők egészségét.

Ugyanezen okok miatt megfontolandó a klórozott uszodavizekben való fürdőzés is, vagy olyan zárt térben való munka, ahol a klórozott víz nagyobb mennyiségben, szabad felülettel található.

A Magyar Ivóvíz Szabvány az ivóvizekben megengedett legmagasabb aktív (szabad) klór szintre nézve előírja: “a fogyasztóhoz jutó víz aktív klór – koncentrációja az a legkisebb érték legyen, amelyet a hatásos fertőtlenítés és az újraszennyeződés megelőzése érdekében feltétlenül tartani kell”. Ez a rendelkezés látszólag figyelembe veszi a klór veszélyes mivoltát, azonban rendkívül tág lehetőséget ad az értelmezésre.


Talán kevesen tudják, hogy a nyári nagy melegben a gyorsabban szaporodó károkozók ellen több klór bevetésével küzdenek, ezért a víz az egészségügyi szabványoknál akár 30 %-kal magasabb klórtartalmúvá is válhat. Az eredmény: kórokozóktól többé-kevésbé mentes, mégis nagyon veszélyes “ivóvíz”. (S ha nem is haladja meg a szabad klórszint a megengedett határt, a kevés méreg is méreg.)

Mi a megoldás?

Lehetőleg minél kevesebb, ún. ivóvíz fogyasztása. A tusolás helyett részesítsük előnyben a fürdést. Még fürdés után is szellőztessük ki nem csak a fürdőszobát, hanem az egész lakást is.

Mindezeket a tanácsokat átgondolva az olvasó is láthatja, hogy ha így akarunk javulást elérni, az csupán a baj tüneti kezelése volna. Valójában a vízfertőtlenítés módszerét kell megváltoztatnunk.

A döntéshozóknak tudniuk kell, de az újságot olvasó polgár számára is világossá vált, hogy olyan megelőzhető veszélyekkel állunk szemben, melyek kivédésére képesek vagyunk megoldást találni, s így a felelősség is minket terhel családunk és magunk egészségesebb életkörülményei megteremtéséért.

A megoldás egy, a klórozás fertőtlenítő hatásának erényeit felmutató, de mérgező melléktermékek nélküli technológia kiválasztása és alkalmazása.

 

Forrás: Visnyovszky Tamás – (Ökológiai Intézet Miskolc)

http://tisztatertechnologia.hu/?p=hir&id=397

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

TEST ÉS LÉLEK

Mi lesz a bőrünkkel böjt idején?

Hamvazószerdától nagyszombat éjfélig böjtölünk a hagyomány szerint, és ha néha meginognánk, elég ha arra a sok…

Életmód: ezt már az igazi férfiasságod bánhatja

Ma már egyre több adat áll a rendelkezésünkre a férfiak meddőségével kapcsolatosan. Tudjuk, hogy legalább olyan…
1 / 1 474

Receptek

DIVAT ÉS SZÉPSÉG

1 / 142

Notice: Undefined index: action in /home/eletforma/public_html/wp-content/themes/publisher-child/views/general/post/style-10.php on line 532

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!