Egy kis rémálom mindenkinek kell?

„Valóságalappal bírhat az az elmélet, mely szerint az alvászavarok pszichológiai zavarokhoz vezetnek." – közölte Germain, aki a Western Pszichiátriai Intézet és Klinika  munkatársa. Miközben igaz, hogy a depresszió és a stressz hatással lehet az alvásra, szerinte „sokkal kevesebb figyelmet szenteltünk az ezzel ellenkező lehetőségre, és minél jobban utánanézünk, annál következetesebben találunk szoros összefüggést az alvászavarok és különböző pszichológiai és testi egészségügyi probléma között."

„Én azt állítom, hogy az alvászavarok a depresszió, a szorongás és akár a függőséget okozó szerek használatának kiindulópontját jelenti, mert gyakran, mikor az emberek elkezdenek súlyos mértékben inni, az azzal áll kapcsolatban, hogy megpróbálnak elaludni."

Nézeteit azok a kutatások is igazolják, amelyeket olyan Irakból és Afganisztánból visszatérő veteránok részvételével végez, akik poszttraumás stressz betegségben és visszatérő rémálmoktól szenvednek. A traumás esemény utáni első héten – egy barát halála vagy egy útszéli bomba közeli felrobbanása – a veteránok álmukban gyakran újraélik az eseményt. Ahogy múlik az idő, az álom tartalma megváltozik, de érzelmi jellegzetességei megmaradnak. Ha az ilyen álmok ciklusa nem törik meg, a rémálmok krónikussá és berögződötté válnak, és átnyúlva a nappali időszakba, romló koncentrációs képességet, lobbanékony természetet és rossz memóriát okoznak.

Ám ha az orvosok képesek megállítani a rémálmokat és normálisabbá teszik az alvást, a poszttraumás stressz számos tünete eltűnik. „Akár a depresszió, akár a szorongás vagy a poszttraumás stressz betegség esetében, ha az alvászavart célozzuk meg, szignifikáns javulást érhetünk el az emberek nappali életében." – közölte a szakértő.

A Western Intézet alvási laboratóriumában Germain agyi képalkotó vizsgálatokat végez az ilyen élményeken átesett hazatérő veteránokon, annak megállapítására, miben különbözik mentális aktivitásuk a normálisan alvókhoz képest. A részletes eredményekre egyenlőre még várni kell, de már létezik két hatékony terápia is a rémálmok csökkentésére vagy megszüntetésére.

Az egyiket – a prazosint – régebben magas vérnyomás ellen alkalmazták. Nem csökkenti túl jól a vérnyomást, ám a rémálmokat hatékonyan megszünteti, mert csökkenti az adrenalin kibocsátást. A másik kezelésnél nincs szükség gyógyszerekre. A kép-próba terápia segítségével az emberek újraírhatják rémálmaikat egy kevésbé fenyegető álommá – a terápiát kipróbálók több mint 90 százalékában ez hatékonyan működik! A technika „olyan egyszerű, mint az új álmok ‘elpróbálása’." – közölte. „Arra kérjük a pácienseket, hogy válasszanak ki egy rémálmot, amellyel dolgozhatnak, megkérjük őket, hogy írják le, majd lapozzanak, és írjanak egy új álmot, amelyet naponta háromszor elismételnek és elpróbálnak, hogy az agy ráálljon az új képekre." Az emberek nem feltétlenül emlékeznek az új álmokra az újraírás után, rémálmok viszont megszűnnek. Néha, még ha álmuk nem is teljesen az új forgatókönyvet követi, a régi rémálom szerint indul, de egy sokkal jótékonyabb történetbe változik át. „Így az, aki egy betörőről álmodik, azt fogja mesélni, hogy ‘Tényleg azt álmodtam, hogy a betörő kopogtat az ajtón és beront, de utána nem tudom mit történik, mert az álom átváltott arra, hogy a nagymamámmal süteményt sütünk’." – írta le a módszert Dr. Germain.