Együtt a család? Ezt ünnepeljük!
A nagyszombat a húsvét vasárnapját megelőző nap a keresztény naptárban. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan feltámadott. A keresztény világ ilyenkor ezt ünnepli.
„Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” Mk 16,1-7 (wikipedia)
Szebenyi Judit – Nagyszombat, részlet
„Ez a húsvét örök titka,
a lélek halhatatlansága.
Isten fiát adta fájdalommal,
tette a kegyelem ajándéka.
Uram, de fáj, értetleneket látok,
szívtelenségre uszító gondolatok,
feladnám sokszor, de lelkem vagyon,
a szeretet az utam, azon haladok.
Nyíljon jóságvirág már,
végső ideje, valaki vár.
Engedd be, nem kér semmit,
csak szeresd felebarátod: ennyit.
A saját lelked van bennem,
értesz akkor is, hisz néma a szám,
hatalmas Istenem, nézz most le reánk,
hozd el a nap békéjét a világnak, kérlek.”
2015. március 30.
Hozzászólás zárolva.