Facebook hozzászólás

Nincs menekvés? Mindannyian allergiásak leszünk?

Nyakunkon az idei allergiaszezon, az első éger és mogyoró pollenek már megjelentek a levegőben. Prof. Nékám Kristóf allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát, az évről-évre egyre több embert érintő betegségről kérdeztük.

Pettyes éger, Kép wikimedia
Pettyes éger, Kép wikimedia

Az allergia kialakulását gyakran emlegetik civilizációs, avagy „jólétünk” betegségeként is. Ha körbenézünk a családban, valóban jellemző, hogy az idősebb családtagoknál, nagyszülőknél még nem, de a gyermekeknél, esetleg a szülőknél is már megjelentek a tünetek. Mikor kezdődött az allergiások számának emelkedése?

– Az allergia régen valóban ritka betegségnek számított. Amikor az angol Királyi Orvostársaságban a napjainkban szénanáthaként ismert tüneteket a 19. században bemutatták, akkor egész Nagy-Britanniából összesen csak 20-25 beteget lehetett összeszedni, ami a mai előfordulások ismeretében nagyon kis szám. Kétségtelen, hogy az 1870-es években elindult fejlődés a betegség jobb megismerését is lehetővé tette: felismerték például a környezetszennyezés és a légúti betegségek közti összefüggést, a pollenek tünetkiváltó szerepét. A betegek száma az 1950-es évek környékén nőtt nagyobb mértékben. Napjainkban további emelkedés figyelhető meg, átlagosan a lakosok 30-40 százaléka allergiás országonként.

Előrejelzések szerint 2050-re a világ lakosságának fele allergiás lesz. Évről-évre előkerül ez a kérdés, az allergiások száma azonban folyamatosan nő. Valóban elkerülhetetlen a betegség ilyen mértékű terjedése?

Nagyváros sziluettje a szmogban, Kép: wikimedia
Szmog: Kép: wikimedia

– Az allergiával kapcsolatban nagyon sok vizsgálat folyik napjainkban, amelyek a betegség okait, megelőzését és kezelését kutatják. A riasztó számok, a drasztikus emelkedés és erőfeszítéseink ellenére sajnos az a tény, amit az Allergia Világszövetség fogalmazott meg: az only allergy syndrome, a   „csak allergia”  tünet együttes  nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen prognózisok megvalósulásához. Ez azt jelenti, hogy sem a betegek, sem az egészségesek, sem pedig a döntéshozók nem a súlyának, a perspektíváknak megfelelő komolysággal tekintenek erre a kérdésre. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy a nem fertőző krónikus betegségek körében az allergiák – a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás után – a harmadik, negyedik helyen állnak gyakoriságban. A pollenallergia az életminőségen túl a munkaképességet is rontja: 20-25%-os, esetleg még nagyobb munkaképesség csökkenést válthat ki. Mivel a pollenszezon tavasztól őszig tart, ezért a kedvezőtlen hatásai gyerekek teljesítményében is érezhetőek: az érettségi, felvételik, vagy épp az iskolakezdés kapcsán – teszi hozzá a szakember. 

A címben feltett kérdésre ezek alapján akár igennel is felelhetünk, de legalábbis a betegszám folytonos emelkedése megállíthatatlannak látszik. Milyen tényezőkön múlik, hogy valaki allergiás lesz-e, vagy sem?

Virágzó mogyoróbokor ága, Kép: pixabay
Virágzik a mogyoró, Kép: pixabay

– Amit az eddigi kutatások alapján biztosan tudunk, az az öröklődés szerepe a betegség megjelenésében. Ha a családban van egy orvosilag igazolt allergiás beteg, akkor ez a legnagyobb rizikó arra, hogy a következő generációban is megjelenik majd a betegség. Ezen kívül fontos tényező a külső-belső környezet hatása is, mely jelenti egyfelől a magas – elsősorban közlekedésből, fűtésből származó – légszennyezettséget, a polleneket, illetve a lakótérben előforduló allergéneket is: a poratka, penészgomba, házi kedvencek jelenlétét. Mindez különösen a kisgyermekek, csecsemők esetében jelentős, akik idejük akár 95%-át is zárt térben töltik, ahol ha magas allergén terhelésnek vannak kitéve, az nagyon megnöveli az allergia későbbi előfordulásának esélyét.  Sokszor sikerült igazolni a háztartásban használt anyagok, a vegyszerek, a kozmetikumok, a tisztítószerek és az adalékanyagok allergiát elősegítő hatását.

Tudtad?
Az allergia megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés. Azonos nemű gyermek és szülő esetében pedig még nagyobb a betegség kialakulásának kockázata. Részleteket itt tudhatsz meg!

Milyen kezelési lehetőségek közül választhat az allergiás beteg?

– Terápiás lehetőségeink nagyobb részt a tünetek megszüntetésére irányulnak: antihisztaminok, helyi szteroidok képezik az allergiás betegségek kezelésének a bázisát. Ezek a tüneteket kiválóan kezelik, hatásuk azonban csak addig tart, amíg a beteg szedi a készítményeket, vagyis nem alkalmasak arra, hogy a már kialakult betegséget megszüntessék. Erre lehetőséget az immunterápiák és a biológiai terápiák adnak, amelyek a kisiklott allergiás reakciót – ami „felesleges” túlműködés – képesek visszaterelni a normál keretek közé, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az azokat kiváltó okot kezelik.

További részleteket itt olvashatsz!

 

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

TEST ÉS LÉLEK

Erre alszunk egyet!

Baji Balázs, Cseh László, Jakabos Zsuzsanna, Gyurta Gergely, Kenderesi Tamás, Szatmári András, Barka Emese és még…

5 érdekesség a spermáról

Íme, 5 olyan információ a spermáról, amivel nem találkozik minden nap az ember, és amelyek között több meglepő is…
1 / 1 492

PÁRKAPCSOLAT

Ennyi volt! Lejárt a néma leventék ideje

Már senki sem kérdőjelezheti meg a férfi és a női agy működésének eltérését, mégis a párkapcsolati kommunikáció, az érzelmek közvetítése sokaknak okoz otthon gondot. Érdemes a különbségekre építve…
1 / 211

CSALÁD

10+1 tipp a pénztárca- és környezetbarát autózáshoz – nemcsak szőkéknek

Nemrég egy német nő rossz üzemanyagot töltött a férje kocsijába. Amikor rájött, megpróbálta kiszivattyúzni a benzinkút nagy teljesítményű porszívójával. Egy darabig ment, de a…
1 / 139

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!