Facebook hozzászólás

Ütött a nyári időszámítás órája?

Vasárnap hajnalban egy órával előbbre kell állítani az órákat, és megkezdődik a téli időszámítás. A kétféle időszámítás rendszerére több mint harminc éve állt át az ország, hogy minél többet megtakaríthassunk az áramszámlán, de mára tulajdonképpen kevés értelme maradt…

Óramutató közelről, Kép: publicdomainoictures
Kép: publicdomainoictures

Évente kétszer az ország a vekker után nyúl, amikor megkezdődik, vagy éppen véget ér a téli időszámítás. Ingerültebbek vagyunk a közlekedésben, elkésünk a munkahelyünkről, a gyerekek nyűgösebbek, a háziállatok megzavarodnak a korábban, vagy később kelő gazdik miatt. Immáron harminchat éve, 1980 óta alkalmazzuk Magyarországon a kétféle, nyári és téli időszámítást, ennek jegyében minden évben kétszer az ország összes óráját egy órával előbbre, vagy hátrébb kell állítani, mint most, október 30-án, hajnalban. Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20. és szeptember 22., azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák.  Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

Atlanta éjszaka, Kép: wikimedia
Atlanta éjszaka, Kép: wikimedia

A becslések szerint elsősorban az energiahatékonyság szempontjából lényeges ez a népszokássá kövesedett szabályozás. A MAVIR szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 – 3 százalékos, mintegy 2000-4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energia-megtakarítás mellett, több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.

A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját, azaz fejenként hatszáz forintot takarítunk meg ezzel az akcióval. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid lábnyomunkat.

Álmos fiú órával, Kép: staticflickr
Kép: staticflickr

Nem is takarítunk meg annyit?

Ez az érvelés immár több mint három évtizedes. Mivel a legutolsó év, amikor még nem volt óraátállítás, a hetvenes években volt, azóta jelentősen megváltoztak energiafogyasztási szokásaink. A fogyasztási csúcs ugyanis már nem a téli időszak estéire, hanem egyre inkább a nyári hőségnapokra tehető a légkondicionálók és más hűtőberendezések elterjedése miatt. Ráadásul a közvilágítás egyre több településen automata rendszerű, rugalmasan reagál a környezeti fényviszonyokra. Ha korábban sötétedik, vagy felhős az ég, a lámpák korábban gyulladnak fel, ha naposabb az időjárás, akkor később. Ebből a szempontból tehát megkérdőjeleződik az az állítás, hogy az átállítás valóban komoly megtakarítással járna. Sokkal hatékonyabb lenne például, ha a szolgáltatók ösztönöznék a fogyasztókat, mind a cégeket, mind a magánszemélyeket, az okosmérők alkalmazására, így ugyanis nem a harminc évvel ezelőtti adatokra kellene támaszkodnunk, hanem a mindenkori éppen aktuális fogyasztási szokások mellett is valóban csökkenhetne az áramfogyasztás.

Borjúfej, Kép: pixabay
Kép: pixabay

Élettani hatása azonban bizonyítottan megviseli az emberi szervezetet. Ilyenkor az úgynevezett jetlag-hez hasonló jelenség figyelhető meg, azaz a valós idő és a belső idő egyfajta „elcsúszása”, amely pár napig megzavarhatja a napi ritmust, és fáradékonyságot, idegességet okozhat. Az ilyen jellegű kellemetlenségek leginkább az idősebbeknél, illetve a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állóknál, pl. a cukorbetegeknél jelentkeznek. A felmérés szerint a kisgyermekesek is megsínylik az időzónaváltást, hiszen a nyűgös kicsik a szülők reggeleit is meghatározzák.

Ugyancsak panaszkodnak az állattartók, hiszen a jószágok etetési ideje is módosul, illetve a háziállatoknak mind ébredéskor, mind sétáltatáskor igazodni kell az új időszámításhoz. Ezeket a szempontokat általában nem árt, ha a munkáltató is figyelembe veszi: a dolgozók ugyanis ingerlékenyebbek, a munkahelyi stressz szintje is megnő. Szerencsére a mostani hétvégén négynapos pihenőre esik az óraátállítás, így várhatóan kevesebb közlekedési baleset és kevesebb munkahelyi, otthoni konfliktus robban ki a kialvatlanság miatt.

Álmos kutya, Kép: pixabay
Álmos kutya, Kép: pixabay

Utáljuk

5 magyarból 4 szerint az óraátállítást jelenlegi formájában el kell törölni, derült ki a Szallas.hu friss kutatásából. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, melynek keretében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba.

KERÉKZAJ
Álmatlansággal, fáradtsággal jár a mindig pörgő, nem bölcsen élő menedzser élete. Az ok egyszerű, nem tudja leállítani egy-egy téma köré csoportosuló gondolatait. Egyszóval, hiába fekszik le pihenni, zavarja őt „saját kerekei zaja”. A jó hír, hogy van kiút!

– Hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy korlátozódnak szabadidős lehetőségeink, ami könnyen rányomhatja bélyegét a hangulatunkra és a munkakedvünkre is – mondta Pálinkás János, a Szallas.hu kreatív igazgatója. A válaszadók fele egyetértett azzal, hogy az óraátállítás utáni napokban csökken a munkakedve, így végső soron a hatékonyságán is csorba esik. A fáradékonyság mellett a félelemérzet is erősödik a korai sötétségben.

– Több szülő is beszámolt arról, hogy ilyenkor nem meri egyedül hazaengedni gyermekét a napköziből, ez viszont a saját napirendjének átszervezését igényli – tette hozzá Pálinkás János. 3 emberből 2 indulna inkább félhomályban dolgozni, mint hogy sötétben távozzon a munkahelyéről.

Honnan jött ez az egész?
Benjamin Franklin, Kép: wikimedia
Benjamin Franklin, Kép: wikimedia

A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.

Olajfúró torony, Kép: wikimwdia
Kép: wikimwdia
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart).
2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Amerikában november első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.

 

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

TEST ÉS LÉLEK

Viszket a tenyerem!

Még az Európai Parlament összes mozsdóját is felszerelték a helyes kézmosást bemutató tájékoztatóval évekkel…

Ez nem lehet válóok

Mielőtt külön szobába költöznénk párunkkal a hangos horkolás miatt, érdemes utána járnunk, hogyan kezelhető a…
1 / 1 500

PÁRKAPCSOLAT

Pornó vagy szakértő?

Mindenki tanítja, senki sem csinálja - általában ebben a helyzetben találjuk magunkat, ha egy téma kapcsán tanácsra van szükségünk. Ha azonban a szexről van szó, megváltozik a felállás: mindenki…
1 / 211

DIVAT ÉS SZÉPSÉG

1 / 146

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!