PRÓMICIÓ
Inlay vagy onlay: melyik a jobb és miért?
Könnyen előfordul, hogy egy fogszuvasodás nem orvosolható olyan könnyen, hogy elég legyen csak betömni a szuvas fogat. Erre az esetre is meg kellett találni a tökéletes megoldást, ami jelenleg az inlay és az onlay technikában valósul meg.
A fogbetétek alkalmazása
Amikor a szuvasodás mélyebb rétegeket érint, és a kezelés után egy nagyobb méretű lyuk marad, mint amit még biztonságosan be lehet tömni, akkor alkalmazzák a fenti technikákat. Ilyenkor jelennek meg a fogbetétek, amiket a fogtechnikus készít, aminek összesen háromféle változata ismert, de mi csak kettővel foglalkozunk, amik a következők:
- az inlay, amit akkor alkalmaznak, ha csak az üreget kell kitölteni
- az onlay, amikor már a fog felszíne is érintett, így nagyobb felületen kell alkalmazni.
- Ha a szuvas fog kezelése után túl nagy lyuk marad, akkor a fogorvosnak kell eldöntenie, hogy szükség van-e valamelyikre.
- Abban az esetben, ha amalgám tömést cseréltetnénk esztétikus fehérre, de az nem teljes mértékben megoldható.
- Gyökérkezelések esetén, hogy ne törjön le a fog.
- Ha van elegendő fog, akkor akár korona helyett is hatékonyan alkalmazható.
- A kezelt fog formájának pótlására, esetleg a harapási magasság beállítására.
- Az is lehetséges, hogy bár megoldható lenne az egyszerű tömés, a páciens mégis tartósabb megoldásra vágyik.
Milyen anyagból készülnek?
Anyaghasználat szempontjából igen változatos a paletta, bár ez elég sokat változott az idők folyamán. A legolcsóbb és leginkább kedvelt variáció a kompozit kerámia, ami megfelelő záródást biztosít, jól illeszkedik és még esztétikus is. Ezenkívül népszerű a porcelán is, bár ez valamivel drágább, de annyival esztétikusabb is. A megfelelő árnyalat esetén akár észrevétlen is maradhat.
Végül pedig az arany is egy opció, de ma már nem tartozik a leggyakoribbak közé. Mivel inkább az észrevétlenség a fő szempont, így manapság kevésbé kedvelt alapanyag az arany.
Hozzászólás zárolva.