Több a csíkos cica!

Bhután első, országos méretű tigris számlálásával, amit teljesen helyi civilek hajtottak végre, az ország a tigrisvédelemben élenjárók közé lépett, amilyen Nepál, India, Oroszország és Banglades. Az egyedek számának pontos ismerete alapvető fontosságú a WWF által elindított Tx2 program megvalósításához, melynek célja, hogy 2022-ig megduplázódjon a vadon élő tigrisek száma.

„Az első sikeres bhutáni felmérés segítségével kivételes betekintést nyerhettünk ezeknek a fenséges állatoknak a mindennapijaiba, amik bejárják az egész országot.” – mondta Dechen Dorij, a WWF bhutáni képviselője. „Ez egy hihetetlen teljesítmény, amit csapatmunkával és a Bhutáni Királyság Kormányának vezetésével tudtunk csak véghezvinni.” – tette hozzá.

Bhután mellett Banglades is ebben az évben készített először felmérést a tigrisek számáról. A két ország eredményei pár nap különbséggel váltak nyilvánossá. A bangladesi felméréskor 106 tigrist találtak. Az első, szervezett bangladesi tigris egyedszámlálást úgynevezett kameracsapdákkal végezték. A WWF álláspontja szerint a délkelet-ázsiai régió többi országának is követnie kellene Bhután és Banglades példáját, hogy rendszeres és szisztematikus felmérésekkel monitorozzák a tigrisek létszámát, de sajnos ezt nagyon kevés ország teszi meg.

„Délkelet-Ázsia tigriseinek helyzete válságos. A régió országai nem végeznek szervezett felméréseket. A tigrisek fennmaradását veszélyeztetik, ha nem cselekednek azonnal.” – mondta Mike Baltzer, a WWF Tigrisvédelmi programjának vezetője. „A politikai támogatás és az erőforrások mennyisége folyamatosan csökken, miközben nő az orvvadászat, és kritikus szintre csökkent a természetes élőhelyek száma. Amíg az érintett országok nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával, addig a megfelelő lépéseket sem tudják meghozni az állatok védelmének érdekében.” – tette hozzá.

Maláj szakértők szerint az országban élő tigrisek száma a 2010-ben becsült 500-ról 250-re csökkent 2015-re. Feltehetően már nem élnek szaporodó tigris populációk Kambodzsában, Vietnamban és Laoszban. Thaiföldön és Mianmarban pedig máig ismeretlen a tigris állományok mérete.

„A WWF felhívást tett közzé a délkelet-ázsiai régió tigris lakta országaiban, hogy számlálják meg az állatokat, a globális tigrisvédelmi közösség szereplőit pedig arra figyelmezteti, hogy fokozottan figyeljenek a régió válságos helyzetben lévő országaira.” – folytatta Baltzer.

Úgy tűnik, van még némi remény: Thaiföld kormánya az ország vadon élő tigriseinek helyzetéről ülésezik, a maláj kormány a napokban jelentette be az első országos tigris létszám-felmérést, a kambodzsai kormány pedig a tigrisek visszatelepítését fontolgatja, amihez a WWF segítségét kéri.

Napjainkban a tigrisekre leselkedő legnagyobb veszélyforrás az orvvadászat. Ázsiában az elefántcsont és az orrszarvú tülök mellett a tigrisek különböző testrészeire is igen nagy a kereslet. Ezért kulcsfontosságú a létszám-felmérés, mert az orvvadászatnak köszönhetően az országok vadon élő tigris állománya anélkül csökken, hogy egyáltalán észrevennék. Ez valószínűleg néhány területen már meg is történt.

2015 januárjában India közzétette a legújabb tigris számlálás eredményeit, miszerint az elmúlt 5 évben számuk 1706-ról 2226-ra emelkedett. Májusban Oroszország is publikálta legfrissebb adatait: 540 tigris él az országukban. A helyzet Nepálban is bíztató, 2008 és 2013 között 155-ről 198-ra emelkedett az állatok száma, Északkelet-Kínában pedig egyre több betelepülő és szaporodó tigrisről adtak hírt.