Mit keres egy csónakban a dalai láma, a monacoi hercegnő és a Fradi?

Augusztus 8-án, 220 gumikacsát engednek a tó vizébe, ezeket kell „levadászniuk” a strandolóknak az értékes nyeremények fejében.  Az ünnepi rendezvénysorozat következő állomása pedig a Hévízi Borünnep lesz augusztus 19-23. között, amelynek keretében az EDDA, BJO, BONEY M., Abrakazabra együttesek zenéire ünnepelhetnek a hévízi vendégek.

Szájról szájra 

A tó legendája egészen a római korig nyúlik vissza. Egy keresztény nővér egy lebénult kisfiút szeretet volna meggyógyítani. A Szent Szűz megjelenéséért imádkozott, hogy segítsen. Ekkor forró víz tört fel a földből, ennek iszapja pedig meggyógyította a fiút, aki történetesen a Kelet-Római Birodalom későbbi uralkodója, Flavius Theodosius volt.

Angol orvosi könyvek is említik a gyógyhely nevét

Kutatások szerint Hévíz területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A rómaiak a II. században lefektették a hévízi fürdőkultúra alapjait, amelyet Villa Rusticának neveztek el. Az igazi nagy fejlesztések csak a XVIII. században kezdődtek meg. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette, 1795-től pedig megindította a tó körüli munkálatokat, a fürdőterület kialakítását. Ettől az időtől kezdve a hercegek, grófok és a művészeti élet kiválóságai is kezeltetették magukat a városban. Sőt, a nemzetközi orvostudomány kiválóságai is megjelentek Hévízen.  Angliából utazott ide például Dr. Richard Bright, aki a XIX. század elismert kutatója volt. Könyveiben külön fejezetett szentelt a magyar egészségügyi életnek is. Minden bizonnyal a szaktekintély írásai is hozzájárultak ahhoz, egyre több külföldi is felfedezte a tó gyógyító hatásait.

„Mindenki” idejárt  

Ha már az angolszász hírességekről beszélünk, meg kell említenünk, az egykori monacói hercegnő nevét, aki ugyancsak sokat tett azért, hogy az akkori társadalmi elit számára is ismert legyen a város neve. Lady Hamilton, akinek első férje Albert, monacói herceg volt, a királyi „kényszerházasságból” Magyarországra szökött szerelmével, Gróf Festetics II. Taszilóval. A skót hercegnő és a magyar főnemes számos, több napig tartó partit adott itteni rezidenciáján, és közben az ide érkező külföldiek mind megtapasztalhatták a tó jótékony hatását.

Az irodalom művelői közül Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lőrinc és Kosztolányi Dezső is tiszteletét tette Hévízen, gyakorta járt itt a grófok közül Széchenyi Béla és Bethlen István. A látogatók között a dalai láma már csak a „hab a tortán”.

A nyugat-balatoni termálváros, gyógy-turizmusáról híres, a sportolók világában is. Talán nem véletlen van itt a „Fradi-templom” is. A focisták körében mindennaposak a balesetek, Hévízen ezek a sérülések is kezelhetők. A Fradi öregfiúk válogatottja például rendszeresen jár Hévízre.

– Egy sportolónak – különösen a profiknak – elengedhetetlenül szükséges a feszített, aktív mozgás után az izmok ellazítása, ebben óriási segítség a hévízi termálvíz és terápia együttese. Ahogyan mozgás előtt az izmoknak a nyújtás szükséges, legalább annyira fontos a sport utáni utómunka, melyet sokan elfelejtenek. Nem pusztán akkor kell tehát igénybe venni a termálvíz jótékony hatását, ha egy izom megsérült, mozgás után akkor is jót tesz egy hévízi fürdőzés, ha sportbalesetről nincs is szó – állítják az orvosok.

A víz mágikus varázsa nem lenne ilyen erős azoknak az orvosoknak a szaktudása nélkül, akik ugyancsak sokat tettek Hévíz népszerűsítése érdekében. Közülük, ki kell emelnünk Dr. Moll Károlyt, akinek korszakalkotó találmánya a súlyfürdő volt, ám az ő nevéhez fűződik a tó áramlási térképének elkészítése is. Moll hévízi munkásságának köszönhetően legendává lett az orvostudományban.

Mikortól üzlet a gumikacsa-vadászat?

A világ számos országában rendeztek már kacsavadászatot, amelynek komoly turisztikai haszna is van egy-egy településen. A világ legnagyobb gumikacsáját idén májusban Philadelphia partjainál engedték vízre, ez nagyobb volt, mint egy kisebb hadihajó! A turisták ezrei akarták látni a gumikacsát. A legnagyobb számú gumikacsa invázió még 1992-ben történ, amikor Kína partjainál, 29.000 kacsa szabadult el egy süllyedő hajóból. Azóta sok turista látta felbukkanni a kísérteties csapatot Hawaii partjainál, de még Japánban és Alaszkában is. A média és az óceáni áramlatokat figyelő tudományos élet látóterébe akkor kerültek be a Rejtő Jenő könyvbe illő fantom kacsák, amikor 15 év (!) bolyongás után, elérték Délnyugat-Anglia partjait. Akkor már a kacsák mozgását a Nemzetközi Óceániai és Légköri Hivatal (NOAA) is figyelte. Mozgásából értékes adatokat szereztek, az egyébként „láthatatlan” áramlatok irányáról. A későbbiekben a tudományos életben érdekelt cégek már fizettek is azért, ha valaki bejelentést tett arról, hol és merre látta utazni a kacsa-légiót.

Ha egy kicsit „keményebb” programot szeretnél, válaszd a déli parton a rockkot!