MAMMA MIA! Mekkora buli!
Márciusban vettük a jegyet, azóta vártam ezt a színházi estét! Tudtam, hogy fergeteges előadás lesz örökzöld slágerekkel, remek előadókkal, … de arra végképp nem számítottam – bár a ruhatáros néni szólt előre -, hogy aznap este én még a Madách Színház színpadán fogok diszkózni. És így lett!
Az 1974-es Euróvíziós Dalfesztiválon a Waterloo című dallal robbant be a köztudatba a svéd ABBA együttes. Már akkor sejteni lehetett, hogy páratlan sikersorozat indul, és bár már rég nincs együtt a csapat, a dalok élnek tovább. Kicsik és nagyok ma is dúdolják a dallamokat az egész világon.
Ezek alapján biztos sikernek látszott 1999-ben színpadra állítani a Mamma Miat a Broadway-n! Hét évre rá jött a film is, ami szó szerint elbűvölte a világot. Nemcsak a remek slágerek, hanem a kedves történet, a ragyogó szereplők, a csodálatos táj, a koreográfia, a humor kasszasikerre vitte a mozit. Sokan csak azért vették meg a DVD-t, hogy ha rosszkedvük van, csak megnézik a filmet, és biztos a felhőtlen kikapcsolódás, a szórakozás, és valami melegség, boldogság, nyugalom száll az emberre.
Bizony manapság többször előfordult velem is, hogy szükségem van erre a lelki boldogságra, nyugalomra. Abban is biztos voltam tehát, hogy a Madách Színház Mamma Mia!-ja pontosan ilyen lesz!
Gallusz Nikolett Donnája, Szerednyei Béla Bill Austinja vagy Sáfár Mónika Rosie-ja egyszerűen teli találat! Ragyogó hangulatot teremt a társulat tánckara, gyönyörűek a ruhák, de ami a legjobban tetszett, az a színpadi látvány! Elképesztően ügyesen találták ki a mesterek, hogyan varázsoljanak engem a tengerpartra, a taverna udvarába, a pálmafák alá, a görög kápolnába vagy éppen Párizsba. A háromdimenziós vetítések, az animációk, a díszletmozgások, a fények élővé varázsolták a helyszíneket. Az érzelmi viharokat jól kísérte a tenger ezer arca, a vidámságot a repülő napernyők, a táncoló lampionok. Úgy, hogy egyik sem volt tolakodó! Még olyan finomságokra is figyeltek, hogy a francia fővárost nem az Eiffel-toronnyal vagy a Diadalívvel idézték, fel, hanem „csak” az egyik tipikus Szajna-híd hídfőjének részletével, illetve egy kis kovácsoltvas erkélyrészlettel, egy kis asztalkával, ami arra csábít, hogy kiülj egy pohár bozsoléval. Minden részletében káprázatos megoldásokat láttam.
Persze egy ilyen musical nem lehet meg a diszkóhangulatot felidéző füstköd nélkül, nekem mégis az a füst tetszett a legjobban, amit a leánybúcsún Donna és a Dinamitok fellépése előtt a görög matróna csinált két szenes vasaló lengetésével…
Nos, ilyen hangulatban ért véget a darab, és hívták a szereplők a nézőket egy kis közös diszkótáncra a színpadra. Észere sem vettük, már a hetvenes-nyolcvanas évek felejthetetlen „mókuskerék-villanykörte” táncmotívumát lejtettük önfeledten, miközben – engedéllyel – villogtak az okostelefonok!
A Broadway-n 5765 előadást élt meg a Mamma Mia! Hajrá Budapest!, hajrá Madách és hajrá Szeged! Mert a szabadtéri jövő évi programjában is szerepel a Mamma Mia! Mindenkinek sok vidámságot!
Azt tudtad, hogy Te is lehetsz kritikus? Pontozhatsz, és még jótékonykodsz is! Ebben is a Madách Színház vezet! Tudd meg, hogyan!
Hozzászólás zárolva.