Hazánkban mintegy 300 000 asztmás beteget tartanak nyilván, az éves új megbetegedések száma pedig 15 000 – 20 000 között mozog. A jelenlegi járványügyi helyzetben különösen fontos az asztmások megfelelő terápiája, ezzel ugyanis csökkenthető az állapotromlás kialakulásának kockázata.
Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutakat érinti, ezért a COVID-19 szempontjából sajnos rizikócsoportba sorolhatók ezek a betegek, közülük is elsősorban a súlyos és az alul kezelt vagy gyógyszereiket nem megfelelően alkalmazó asztmások. Súlyos asztmában nehezebb elérni a betegség teljes tüneti kontrollját, ezért jelentős náluk az életminőségromlás: rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzés, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzés, sípolás, fulladás, éjszakai köhögés jelentkezhet.
A jól kezelt asztmások nem tartoznak a kockázatos csoportba. Fotó: Momentum Mundi
A jelenlegi járványügyi helyzetben ezek a betegek a veszélyeztetett csoportba tartoznak, tehát a vírus náluk nagyobb kockázattal és súlyosabb következményekkel járhat. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni a fertőzést is, hiszen több tünet megegyezhet az asztmások alap-panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. Ha ezek friss légúti fertőzésre jellemző tünetek kapcsolódnak (láz, száraz vagy hurutos köhögés), akkor a szakértők azt tanácsolják a betegeknek, hogy forduljanak telefonon háziorvosukhoz.
Prof. Dr. Tamás Lilla tüdőgyógyász. Fotó: Momentum Mundi
„Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket.” – hangsúlyozta Prof. Dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke az Asztma Világnapja alkalmából megtartott online sajtótájékoztatón, de hozzátette: „a jól beállított és kezelt asztmások nem tartoznak a COVID-19 szempontjából fokozott kockázatú betegek közé.” Mára a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség világszerte az asztma. „A gyermekkori asztma néhány évre inaktívvá válhat, a betegség azonan felnőttkorban kiújulhat és nem lehet előre tudni, kinél, mikor fognak visszatérni a tünetek” – figyelmeztet a szakember.
Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat a tünetmentes időszak, a beteg ilyenkor azt hiheti, meggyógyult. Az inhalatív kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket azonban ilyenkor is folyamatosan szedni kell.
Az asztmára ajánlott megelőző, gyulladásgátló terápiának, az úgynevezett inhalációs kortikoszteroidoknak nincsenek súlyos mellékhatásai, de a betegek közel fele mégsem használja őket rendszeresen – pedig ezek hazánkban 90%-os állami támogatással érhetőek el. Az innovatív, úgynevezett biológiai terápiák – amelyek a súlyos állapotú betegek egy része számára javasoltak – pedig 100%-os támogatás alá esnek, így a beteg számára csupán a dobozdíj költségével járnak.
Az asztma, mint alapbetegség, aktív légúti gyulladás esetén (vagyis ha a beteg nem használja megfelelően az inhalatív gyógyszereit vagy alul kezelt, illetve súlyos asztmás) hajlamosíthat a fertőzésekkel – így például a koronavírussal szembeni fokozott fogékonyságra. Ezért kiemelten fontos a járvány időszakában a rendszeres megelőző inhalációs gyógyszer alkalmazása. Ezeknek a gyógyszereknek nincs a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot növelő hatása, így a szakmai szervezetek álláspontja szerint alkalmazásuk továbbra is kiemelt jelentőségű az asztmás betegeknél.
Nehézlégzés, fulladás, éjszakai köhögés. Fotó: Momentum Mundi
Az asztmásoknak ajánlott még körültekintőbben betartani a járvány idejére előírt közegészségügyi szabályokat:
Minél többet tartózkodjanak otthon
Egy inhaláló készüléket csak egy beteg használjon
Ne hagyják abba az előírt gyógyszerek használatát, mert az hirtelen asztmás állapotromlást idézhet elő.
Az asztmás tünetek a járvány miatt erősödő stressz, a tavaszi időjárás változások, és az allergia – magas pollenkoncentráció – miatt is felerősödhetnek.
Az asztma kialakulása hátterében jelentős szerepet játszik a genetikai hajlam. Asztmásoknál a beteg állapotát ronthatják a belélegzett allergének, vagy a különböző részecskék (például légszennyezés). Az asztmás tüneteket kiváltó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a házi poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (például a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A tüneteket kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt és egyes gyógyszerek hatását.
A jelenlegi járványügyi helyzet miatt a megelőzés érdekében az asztmások még jobban figyeljenek oda, hogy kerüljék a dohányzást, dohányfüstöt és a házi allergénekkel való fokozott érintkezést, ugyanis ezek ronthatják a tünetek kontrollját.
Hozzászólás zárolva.