Kerekes József: „azt érzem, hogy a mi kis négyesünk jól működik”

• Mi volt a legnehezebb a karanténban?

Erre nagyon könnyű válaszolni, mert a karantén 23. napján kitörtem a bokámat. Szépen elterveztem, hogy miután úgysem mehetünk sehova, jön a tavasz, ilyen szép nem volt még a kertünk, mint amilyen most lesz. Így majd mindennap ki tudok menni és egyesével fogom kihúzogatni a gazokat. Szerencsés helyzetben vagyunk, kertes házban lakunk. Ebből az lett, hogy bár nem mondom, hogy nem volt ilyen csúnya soha a kert, de most itt ülök a házban és nézem, hogy mi mindent kellene megcsinálni kint. De ez csak az én egyéni problémám, mert szegény feleségem az, akinek így most a nyakába szakadt minden. Olyan, mintha 3 gyerekkel lenne itthon. Luca lányom harmadik osztályos, online tanulunk. Ábel 6 és fél éves, ősszel megy majd iskolába, és hiába a kertes ház, rendszeresen megkérdezi, hogy én akkor most mit csináljak? Mondjuk neki, hogy foglald el magad, csak hogy ne állandóan a telefonon és a tableten játsszon. Szerencsére nagyon jó fejek voltak az óvónénik, küldtek kézműves feladatokat, és rejtvényeket, így ezzel voltunk elfoglalva. Nekünk azért más egy kicsit a karantén a kertes ház miatt. Ki tudtuk küldeni a gyerekeket, hogy legyenek jó levegőn, a napon. Szóval nagy mázlisták vagyunk.

• Mi volt a legkönnyebb a karanténban?

Hát, nem tudom megmondani! Ez egy olyan helyzet, ami nem könnyű. Akár hol is van az ember, mégis csak be van zárva, el van zárva a szeretteitől. Előfordult, hogy már nem bírtuk tovább és elmentünk a párom szüleihez. A kerítés egyik oldalán voltak a nagyszülők, a másik oldalán pedig mi a gyerekekkel. Tényleg vigyáztunk a 2 méterre, de végre mindenki rém boldog volt! Ez egyszer történt és egy esetben ők jöttek hozzánk, hasonló módon. Ez semmilyen szempontból nem volt könnyű. Az ember hallgatja a híreket, hogy mi történik az országban. Ahogy többen mondták is, ez egy háborús helyzet. Bár most már könnyítenek, én továbbra sem mondom azt, hogy vége, túl vagyunk rajta. Lehetne azt mondani, hogy az volt a legkönnyebb, amikor feloldották a korlátozást, de ebben sem vagyok biztos. Mi a magunk részéről továbbra is óvatossággal kezeljük a helyzetet. Nem keressük a tömeget. Félreértés ne essék, túllihegni sem akarom, és nem szeretnék feleslegesen pánikolni sem, de úgy érzem, hogy kevés az információm ahhoz, hogy felelős döntést tudjak hozni. Azt sem tudjuk pontosan, hogy ez a vírus micsoda, csak lövöldözünk a levegőbe. Látjuk, hogy az egész világon végigsöpört.