Sufnituning kontra mérnökök
Egy építkezés elején a tulajdonosok 52%-a úgy érzi, pontosan tudja, mivel jár egy építkezés. A szakmérnökök tapasztalata szerint viszont a megrendelők alig 3 %-a látja át legalább részben a feladatot. Valójában minden más építkezés folyamattal kapcsolatos kérdésben is mást lát a szakértő, és mást a magánépíttető – derül ki Bramac Construma szakvásáron végzett friss kutatásából.
Az építészmérnökök és magánépíttetők körében végzett felmérésből, az is kiderül, hogy az építkezők jellemzően igyekeznek minél több forrásból tájékozódni. Először szakemberekhez fordulnak tanácsért (56%), ezt követően a család és a barátok véleményére kíváncsiak (36%), majd fórumokon (36%) és webshopokon (26%) gyűjtenek információt. Legkevésbé az építőanyag kereskedéseket és a TÜZÉP-eket keresik fel a tájékozódási szakaszban, ezek súlya inkább a megvalósítás során értékelődik fel. A tájékozódás után viszont a legtöbb területen és kérdésben okosabbnak érzik magukat, mint ahogy azt az építészek a gyakorlatban tapasztalják.
Leginkább a házelosztással kapcsolatban vannak markáns elképzeléseik (85%). Másodsorban azt tudják leginkább, hogy milyen alap stílusjegyeket szeretnének látni az otthonukon (79%). A megkérdezettek 77%-a teljesen, vagy nagyjából biztos a nyílászárók és a hőszigetelés kérdésében is. A legkevésbé a burkolóanyagokkal kapcsolatban van konkrét elképzelésük az építkezés előtt, illetve korai szakaszában. Az építészek, bár hozzávetőlegesen ezt a fontossági sorrendet tapasztalják a magán építtetőknél, úgy látják, csak 42%-uknak van valójában konkrét elképzelése arról, mit szeretne.
Markáns elképzelések ide, vagy oda, a laikus építtetők – saját bevallásuk szerint – a tervezés és a kivitelezés folyamatában is kikérik szakember véleményét: elsősorban a fűtés (68%), a hőszigetelés (65%) és a tető (64%) kialakításakor. A legkevésbé az alap stílusjegyekben és a burkolóanyagokban hagyják másra a döntést. A megvalósításban viszont sokkal kevésbé támaszkodnak szakértőre, így az eredeti tervek által képviselt minőség esetenként elcsúszhat a kivitelezéskor. A konzultáció után sokan igyekeznek minél több munkát saját maguk elvégezni, barkács-megoldásokkal élni a vélt vagy valós költséghatékonyság reményében.
– Az új állami támogatási formák hatására a vásárlók ma újra építkeznek, felújítanak. Már nemcsak meghibásodás esetén nyúlnak például a tetőhöz, hanem hőszigetelési és energiatakarékos szempontok miatt is. A vásárlók ezért ismét komplexebb szempontok alapján döntenek, különböző forrásokból kiművelik magukat egy-egy építési munkafolyamat kapcsán. Kvázi rögtönzött szakértői lesznek egy-egy területnek a szerint, ahol éppen az építkezés során tartanak – értékelte a kutatás eredményeit Miheller Gábor a Bramac Kft. ügyvezető igazgatója.
A magánépíttetők a megszerzett tudás és a kapott szakmai tanácsok alapján priorizálnak, eldöntik, a ház mely területei azok, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanak, és melyek azok, ahol hajlandóak kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötni, akár a minőség rovására is. A laikus építtetők legkevésbé az alapozáson (89%), a vízszigetelésen (88%), és a hőszigetelésen spórolnának a válaszok alapján. A tető és tetőtér kialakításán, a burkoláson és a villanyszerelésen viszont annál inkább, ami teljes mértékben összecseng az építészek tapasztalataival.
– Hiába informálódunk különböző forrásokból, ez nem elegendő, mert szaktudás híján nem tudhatjuk, mi az, amit nem tudunk. Jó, ha tudjuk, hogy az épületek energiavesztesége leginkább a tetőknél jelentkezik. Hatalmas költségmegtakarítást jelenthet például egy építkező számára, ha tisztában van azzal, hogy a tető több mint cserép: egy olyan rendszer, ami viharállóságot, vízzáróságot, hőszigetelést biztosító rendszer, ami energiahordozóként is működhet – vélekedik a Bramac illetékese
Miheller Gábor arra figyelmeztet, hogy hosszú távú, minőségi megoldásokkal tudunk költségeket megtakarítani a legjobban!
Hozzászólás zárolva.