Bélyegünnep

A 600+300 Ft-os feláras, sorszámozott bélyegblokk bélyegképének fő motívuma Szent Márton-hermája, valamint egy római kori oszlopfő. A blokk keretrajzán a város nevezetességei közül látható néhány, pl.: Szombathelyi Iseum épülete, Szentháromság-szobor, Császárkőről néhány portré, a Kőtár kincsei valamint a Püspöki Palota mennyezeti festménye.

A bélyegsorozat 115 forintos bélyegén látható motívumok: a Kőtárból a Sempronius család síremléke, illetve a Püspöki palotából egy római kori jelenet, a freskón Constantinus Chlorus egy győzelem után törvényt hirdet Savariában. A 145 forintos címleten a Szentháromság szobor, illetve a Székesegyház szentély részlete található. A blokk borítékjának főmotívuma a Szent István szobor, a sorozaté pedig a Fő téri szökőkút részlete. Az alkalmi bélyegzőn a Császárkő stilizált rajza szerepel.

Szombathely, Vas megye székhelye, amely a római Savaria helyén jött létre. A terület már a rómaiak előtt, az újabb kőkorban, a bronzkorban és a késői vaskorban is lakott volt. A késői vaskorban a város területét kelták lakták. A római uralom alatt, I. Claudius császár uralkodása idején a város a Colonia Claudia Savaria nevet kapta. Első virágkora Domitianus császár uralkodásának idejére tehető. Ekkor indultak meg az első nagyobb építkezések. Traianus császár idején Pannónia tartományát alsó és felső Pannóniára osztották. Később Septimus Severust itt kiáltották ki császárnak, ami kedvezően befolyásolta a város további fejlődését. I Constantinus megkísérelte a században elindult hanyatlást megállítani, de nem járt sikerrel. A birodalomnak egyre nagyobb belső és külső válsággal kellett megküzdenie. Végső pusztulását egy földrengés okozta. A honfoglalástól a 13. század közepéig a város a salzburgi érsekséghez tartozott, és Gizella királyné jegyajándékaként került Magyarországhoz. (Forrás: szombathelyapp.hu)