Gyerekeket borotvált Figaro a Csokonaiban
Hány énekes és zenész megfeszített munkája egy Verdi opera színpadra állítása? Hány operát és hány nyelven tud elénekelni, fejben tartani egy operaénekes? Hogy néz ki a zenekari árok és mit súg a súgó egy szólistának? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok a diákok, akiket nemrég a Csokonai Színház Énekkara látott vendégül!
A színházi körbevezetést Szabó Sipos Máté zenei vezető „vezényelte” és Gyülvészi Péter karvezető, korrepetitor kísérte. A Csokonai Színház bejárata előtt előbb az épületről, majd az operaelőadások létrejöttéről esett szó, majd a szabótárban a gyerekek megcsodálhatták a jelmezeket, hallhattak a sokféle öltözet elkészítésével járó számtalan örömről és nehézségről.
Az épület bebarangolásakor meglepetések vártak az iskolásokra: a Karterembe „betévedve” Giuseppe Verdi Az álarcosbál című operájának egyik jelenetébe kaptak bepillantást, értesültek az úgynevezett nadrágszerepek sajátosságairól, s az apród, Oscar dalát is meghallgatták. Mint ahogy a szabótárban fejfedőket, kellékeket próbálhattak ki, úgy a fodrásztárban egy rövid ismertetőt követően parókákban, bajuszokban, szakállakban nézegethették magukat a tükörben a gyerekek. Sőt, utóbbi helyszínen feltűnt egy borbély is, s miközben Rossini híres operájából, A sevillai borbélyból énekelte Figaro belépőjét, néhány kiszemelt ifjút meg is borotvált!
A színház büféjében Donizetti operájából, a Szerelmi bájitalból hallhattak részletet a gyerekek – miközben megitták a maguk bájitalát – , a Stúdiószínházban pedig interaktív, hangokra épülő játékba fogtak Szabó Sipos Máté vezetésével. A nagyszínpad méreteinek, fényeinek vizsgálata után Verdi remekművéből, a La Traviatából láthattak és hallhattak egy táncos részletet az iskolások.
Tudtad, hogy Búsképű lovag jár a Kiss János altábornagy utcában?
Hozzászólás zárolva.