Most hogy már az utcán is maszkban kell lennünk, jelentősen megnövekedett a viselési idő, és kár lenne tagadni, hogy ez nem kényelmes, nyűgnek érzi mindenki. De talán fordíthatunk ezen, ha a maszkokra, mint kiegészítőkre tekintünk és beszerzünk, vagy mi magunk varrunk néhány menő darabot.
Ez annál is inkább ajánlott, mert bár az orvosi a legolcsóbb változat, de mivel az nem mosható, elképesztő mennyiségű hulladékot termelünk vele a világnak – főleg, ha előírás szerint, 2-3 óránként valóban le is cseréljük – és már most is találtak állatokat, akiknek lábára, szárnyára, csőrére, vagy épp a torkába kerültek eldobható maszkok.
Tehát válaszd a textilt, amivel véded a környezetet és egyben kifejezheted személyiségedet, aktuális állapotod vagy éppen rajongásod.
Számos magyar divattervező is meglátta ebben az önkifejezés lehetőségét.
Léber Barbara a legkülönbözőbb anyagokból készített maszkokat – bársonyból, csipkéből, farmerból, selyemből -, gondolva a férfiakra, a menyasszonyokra, de akár a sízőkre is.
A NUBU maradt a minimálnál, de két dologban is unikálisak. Az egyik, hogy készítenek nyakban viselhető maszkot, ami igencsak praktikus; a másik, hogy az ebből származó bevételeik egy részét kórházak, önkormányzatok és rászorulók támogatására fordítják.
Hozzászólás zárolva.