A MATEMATIKA ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK A LEGNEHEZEBB
Ez vár ránk, ha visszatér a digitális oktatás
A koronavírus-járvány rendkívüli kihívások elé állította a családokat, tavasszal az online oktatásra való áttérés olykor szürreális helyzeteket teremtett. Bár valós probléma, hogy 100 éve gyakorlatilag ugyanazokkal a módszerekkel tanítottak a pedagógusok Magyarországon, mint napjainkban, és az online platformok úttörők lehetnek a változások felé, mégsem kitörő lelkesedés övezi a digitális oktatást. A legnagyobb kihívás a természettudományok területén és a matematika terén jelentkezett. Öröm az ürömben, hogy az önsegítő csoportok és az online felületek nagy segítséget adnak a gyerekeknek és a szülőknek is a újra megtalálni a lelki egyensúlyt és feldolgozni a tananyagot.
A digitális oktatásról nagyon sokaknak az ugrik be elsőre, hogy “csak soha többé ne legyen ilyen”. Hazánkban március 16-án lépett életben a tantermen kívüli digitális munkarend az iskolákban, ennek értelmében a gyerekek az általános és középiskolákban egyaránt áttértek a távoktatásra. Ez a precedens nélküli állapot a kicsiknek és a szülőknek is sok nehézséget okozott, amin együtt kellett átlendülniük.
Fülöp Hajnalka, a közel 90 ezer fős Online Otthonoktatás Facebook-csoport alapítója arról beszélt, a szülők szerepkonfliktust éltek át: munkavállalóként, szülőként, az oktatásban segítőként és az otthoni jólét biztosítójaként is helyt kellett állniuk szüleik, párjuk támogatása mellett.
„Ebben a helyzetben a belső harmónia elérése már szinte misztikus távolságba került, pedig ez az egyik alappillére a család működtetésének. Mivel a legtöbb digitális oktatási feladatot a kutatások szerint az anyák vállalták át, bátran kijelenthető, a legfontosabb rendező elv az kellett, hogy legyen: ha anya jól van, minden jól van” – fogalmazott.
Tudatos digitális szülőket segítő programja keretében módszerekkel, gondolkodásmóddal, digitális eszközökkel segíti a 21. századi gyerekeket nevelőket.
3-4 gyerekre 1-2 gép Budapesten is
Mint mondta, a tárgyi tudás hiánya főként a természettudományok és a matematika terén jelentkezett, amit csak tovább nehezített az ezeket övező negatív attitűd, ami jellemző a felnőtt lakosságra. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanár továbbképzésen például egy alsós tanító arról számolt be, hogy már a szorzótáblánál sokszor érezte, a szülő le van maradva a gyerekétől.
Molnár Janka Sára, az OKTONDI vezetője szerint a digitális oktatásban ahány ház, annyi problémával szembesültek a családok.
„Sajnos nagyon sok háztartásban nem áll rendelkezésre elegendő eszköz. Ez nem csak Kelet-Magyarországra igaz, ugyanis Budapesten és környékén is sok családot ismerünk, akiknél a 3-4 gyermekre 1-2 számítógép jutott, ezekkel kellett volna megoldani a home office-t és a tanulást egyszerre. Az már csak hab volt a tortán, hogy a legtöbb esetben a tanárok nem egy egységes felületet használtak a házi feladatok kiküldésére, anyag leadására, így egyszerre számos felületet kellett párhuzamosan nézni és észben tartani, akár 1-1 gyermek életében is” – fogalmazott.
Játékosan is lehet tanulni
Molnár Janka Sára arról is beszélt, ha megnézzük az elmúlt 100 évet, szinte minden rohamosan változott, fejlődött a közlekedéstől a kommunikáción át a mindennapi élet ügyintézéséig, kivéve az oktatást. 100 éve szinte pontosan ugyanazokkal a módszerekkel tanítottunk, mint ma. Szerinte ez nem maradhat így, az online platformok lehetnek az első úttörők a változás felé.
Hozzászólás zárolva.