Vasárnapra tettük a nagy durranást!

– Én nem is tudtam, hogy ez ennyire jó – mondja a háromgyerekes anyuka egy koncert után. – Mi biztosan megyünk máskor is – tette hozzá.

Pedig Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar immár tizedik éve teszi a dolgát, verset, zenét, interaktív játékot visz a gyerekeknek országszerte. Mégis, mivel kevesebbet látható a produkció a gyerekcsatornákon, sok szülő meglepődik, hogy milyen igényes, kerek, összetett műsor várja a rajongókat.

– Sokszor beszélgetünk erről a zenésztársaimmal, hogy mekkora a felelőssége annak, aki gyerekeknek zenél, énekel. Igazából mi neveljük ki most a jövő színházba, koncertre járó közönségét, mi is segítünk abban, hogy megszeressék a verseket, bővüljön a szókincsük, felszabadultak legyenek, merjenek együtt énekelni, táncolni velünk és a családtagjaikkal is. A legutóbbi Bumm, Bumm, Bumm albumunk dalai tényleg olyan témákat dolgoztak fel, amelyek minden gyereket foglalkoztatnak: születés, szerelem, barátság, öröm, szomorúság. Hogy legyen min gondolkodni esetleg még később, a szülőkkel együtt is – mondja Farkasházi Réka, aki nem csak színésznőként és anyukaként, hanem drámapedagógusként is kalauzolja a gyerekeket a műsorban!

Február 5-e lesz a nagy nap, amikor is délelőtt 11 órakor a MOM Kulturális Központ színpadán felcsendül a Tintanyúl induló, amelynek személyesen Csukás István írta a szövegét Rékának. Aztán jön a Bulibajnok, az Aki bújt, aki nem, a Pocak-dal, a Rét virága, a Szellőtánc és megannyi csodás dal az új lemezről, amelyet így együtt, élőben először hallgathat meg majd a nagyérdemű közönség. Persze a lurkók nem nagyon szokták ezt ülve bírni, így természetesen most is lesz mód rá, hogy a színpad előtt Rékával együtt táncoljanak és énekeljenek. Kapunyitás 10 órától, hogy minden gyermek felölthesse az ajándék tintanyúl-füleket és kaphasson egy nyuszi-arcfestést is, így lesz igazi a buli!

– Én már nagyon izgulok – meséli Réka. –  Tényleg nem túlzás állítani, hogy éjjel-nappal azon agyalok, hogy mi hogy legyen.

Mert az egyik fázison már túl vagyunk, megszülettek a dalok, de most áll össze, hogy miként működnek majd színpadon, mi legyen a sorrend, mi legyen az összekötő szöveg, hol énekeljünk, játsszunk, táncoljunk együtt a gyerekekkel. És persze amellett, hogy a zenekarral is sokat próbálunk, most álmodjuk meg, hogy milyen legyen a színpadkép, Náray Tamás segítségével készül a ruhám is. Én pedig egész nap énekelek, aki mostanában autóvezetés közben lát a városban, jót derülhet, mert ott is a koncertre készülök teli torokból énekelve. Azt már csak halkan súgom, hogy ez a nap éppen anyukám születésnapja is lesz, nagy boldogság számomra, hogy ez egy extra ajándék lesz neki tőlem. Nekem pedig arra kellett rájönnöm, hogy óriási mázlista vagyok, mert körül vagyok véve olyan nagyszerű barátokkal, társakkal, akik mind-mind segítenek most valóra váltani ezt az álmomat. –

Ne hagyjátok ki!