Trump: a klímaváltozás egy Kína által kreált kacsa

Az új elnök beiktatása óta elárasztották az amerikai sajtót a tudomány sorsáért és függetlenségéért aggódó reakciók. Nem maradtak némák az amerikai tudományos közélet hangadó sajtóorgánumai sem: számos, Trump eddigi lépéseit értékelő és a lehetséges folytatást latolgató cikk jelent meg számos lapban, amelyek éberen követik a Trump tevékenységéhez köthető és a tudomány sorsát meghatározó eseményeket.

– Mindössze néhány perce volt hatalmon a Trump-kormány, amikor a klímaváltozást érintő valamennyi utalás eltűnt a Fehér Ház weboldaláról – idézi fel az új adminisztráció viharos bemutatkozását a National Geographicnak író Laura Parker, majd felvázolja a tudománnyal foglalkozó kormányhivatalok körében kibontakozó lázadás kezdeteit, melynek fókusza „hamar elszakadt az elnök népszerűsége körüli pengeváltásoktól, és immár a klímaváltozással kapcsolatos kormányzati munka sorsáról szól”.

Nem meglepő, hogy az aggályok jelentős része Trumpnak a klímaváltozással kapcsolatos szkepticizmusa köré csoportosul. Az új elnök nyíltan jó kapcsolatokat ápol a fosszilistüzelőanyag-ipar prominens képviselőivel, beleértve az olaj- és gáztársaságok vezetőit, és elhíresült az a 2012-ben posztolt tweetje, melyben – amint azt számos egyéb forrás mellett a New Scientist is idézi – azt állítja, hogy „a globális felmelegedés egy Kína által kreált kacsa, melynek az a célja, hogy kárt okozzon az USA iparának”. A Trump-kormányzat más tagjaitól sem idegen a klímaszkepticizmus; a mezőgazdasági államtitkári posztra jelölt korábbi georgiai kormányzó, Sonny Perdue például így fogalmaz egy 2014-es esszéjében: „Azt magyarázzák nekünk, hogy a klímaváltozás felelős a heves esőzésekért és az aszályokért egyaránt. Akár túl meleg, akár túl hideg van az évszakhoz képest, a globális felmelegedés a bűnös mindenért. Hóviharok, hurrikánok, tornádók jöttek és mentek az idők kezdetétől fogva, de most el akarják hitetni velünk, hogy mindez a klímaváltozás folyománya…”

A National Geographic megerősíti: az új kormányzat első hetének végére valamennyi, klímatudósokat foglalkoztató szövetségi hivatal kommunikációs felelőse megkapta a – legalábbis ideiglenes – hallgatásra utasító direktívát, és a Reuters hírügynökség értesülésére hivatkozva arról is beszámol, hogy az USA fő környezetvédelmi szervéhez, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalhoz (Environmental Protection Agency, EPA) felszólítás érkezett az ügynökség klímaváltozással foglalkozó honlapjának eltávolítására, bár ez utóbbi utasítást a nagy felzúdulás következtében később visszavonták.

Az EPA igazgatói posztjának várományosa egyébként minden mértékadó forrás (például a Nature) szerint a harsányan klímaváltozás-szkeptikus Scott Pruitt, aki korábban oklahomai főállamügyészként tevékenykedett, és az erőművek üvegházhatásúgáz-kibocsátási kvótájának feloldásáért pereskedett. Befagyasztották az EPA pályázati pénzeit és szerződéseit is, bár a hírek szerint e téren is visszavonulóra kényszerülhet a kormány. Peter Gleick hidrológus, a kaliforniai Csendes-óceán Intézet társalapítója az EPA elleni támadásra utalva így fogalmazott a National Geographic újságírójának: „Mindent összevéve, amit a kormányzat első öt napjában láttunk, az teljességgel példa nélkül álló. Soha életemben nem tapasztaltam ehhez foghatót, pedig a pályán vagyok egy ideje.”

Parker elismeri, hogy nem Trumpé az első olyan kormány, amely megkísérel beleavatkozni a pártelveknek ellentmondó tudományos kutatásba. „George W. Bush elnöksége alatt a Belügyminisztérium tisztségviselői olykor felülbírálták a veszélyeztetett fajokkal foglalkozó EPA-tudósok állásfoglalásait. Az Obama-kormányzatot pedig azzal vádolta a tudományos közösség, hogy nem tájékoztatta kellőképpen a világot a 2010-es mexikói-öbölbeli BP-olajszivárgás okozta károkról, és időnként közkapcsolati közvetítőket, PR-osokat iktatott a sajtónak nyilatkozó tudósok és az újságírók közé” – sorolja, de közvetlenül ezután siet leszögezni: példátlan az a sebesség és vehemencia, amellyel a Trump-adminisztráció már működésének első napjaiban megkísérli magához ragadni a tudomány irányítását.

Forrás: Flickr/Ilya Katsnelson