Trump miatt utcára vonulnak a tudósok a Föld napján

A szervezők úgy tájékoztatták a Washington Postot, hogy 40 ezernél is több ember iratkozott fel online a program lebonyolításában való részvételre, és a világ 11 országának legalább 100 helyszínéről jelezték nekik szimpátiatüntetések szervezését. A program részeként – a tudomány elhallgattatásának szándékára válaszul – sátrakat állítanak majd fel, ahol a tudósok előadásban oszthatják meg kutatási eredményeiket az érdeklődőkkel. És persze Amerikában, ahol az egyes államok meglehetős döntési függetlenséget élveznek, a kormánnyal való szembeszegülés nemcsak felvonulás formájában ölthet testet. A szövetségi hivatalok és ügynökségek kutatómunkáját szükség esetén állami szintre is lehet terelni – utal egy lehetséges megoldásra a New Scientist. Arra az esetre például, ha kérdésessé válna a klímakutatáshoz nélkülözhetetlen műholdak üzemeltetése, Jerry Brown kaliforniai kormányzó már jelezte az Amerikai Geofizikai Szövetségnek (American Geophysical Union, AGU): „Trump lekapcsolhatja a műholdakat, mert Kalifornia majd fellövi a saját fránya műholdját. Akkor is be fogjuk gyűjteni azokat az adatokat.”

A Science tíz pontja

Mindeközben a mértékadó Science magazin a többi fórumot uraló szenvedélyes hangvételhez képest meglehetősen józan és pragmatikus, tíz pontból álló összeállítást készített Trump hatalomba lépésekor a tudomány számára húsba vágó, elsősorban fiskális és szervezeti kérdésekről:

Belenyúl-e Trump a 2017-es költségvetésbe? Hogyan boldogul majd a kutatási-fejlesztési szféra az új kormány első büdzséje alatt? Ki lesz Trump tudományos főtanácsadója? Ki kerül majd a tudományos kormányhivatalok élére? Bekerül-e a tudomány az infrastruktúra-fejlesztési tervbe? Mi lesz a sorsa Barack Obama tudománnyal kapcsolatos kezdeményezéseinek? Mi vár az űrkutatásra? Kihátrál-e az USA az ITER franciaországi kísérleti fúziós reaktort építő hétoldalú partnerségből, amely a jövő energiaellátása szempontjából létfontosságú kutatást végez majd, de már most csúnyán túllépett a tervezett költségvetésén? Célkeresztbe kerülnek-e a statisztikai hivatalok? És végül: Meddig mehet el a szövetségi szabályozó hatóságok – főleg környezetvédelmi – rendeleteinek visszanyesése?

A Science kérdéslistája január 23-án jelent meg. Azóta kevés konkrétum derült ki arról, hogy a zajos felszín alatt milyen erők dolgoznak a mélyben. Az összeállítás szerzője, Jeffrey Mervis arra számít, hogy a végleges irányvonal a háttértárgyalások és bizottsági kötélhúzások aprómunkájában fog kibontakozni. Emlékeztet rá: a költségvetést illetően a végső szó a Kongresszusé, és még egyetlen elnök se tudott mindent átvinni, amit szeretett volna; az Obama-éra bármelyik klímaügyi, környezetvédelmi és egészségügyi intézkedésének eltörlése pedig évekbe telhet, és valószínűleg nem megy majd bírósági döntések nélkül. Az első hetek mindenesetre igen turbulensen alakultak, és a tudósok hol lélegzet-visszafojtva, hol hangos tiltakozás mellett figyelik, amint az elnöki retorika szembetalálkozik a sokszor évtizedek tudományos munkáján alapuló kutatási eredményekkel.