Facebook hozzászólás
611

Formákon túl

Balatoni kerítések a fusi korszakból

Ha valaki már egyszer is figyelmesen végigsétált a balatoni üdülőtelepek 60-as, 70-as években kiépült utcáin, vélhetőleg nem kerülte el a figyelmét a nyaralók előtti kerítések rendkívül tarka, eklektikus látványa. A szocializmus évei alatt dívott a fusizás, az akkor készült kerítések pedig képesek megidézni a kor társadalmi valóságát, a lopott anyagból, szabadidőben összeeszkábált tárgyak szomorúan olcsó világát . „Formákon túl” címmel egy érdekes kezdeményezést indított el Veszprém, a 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat bemelegítéseként: a Kádár-korszak tárgyi lenyomatait gyűjti egybe, többek között kerítések formájában.

Bizonyos tárgyak képesek arra, hogy megidézzenek egész korszakokat. Így van ez a balatoni nyaralókerítések és kapuk esetében is. Az ötletes, játékos formák, a remekül eltalált színek a gondtalan nyarakon túl ugyanis jóval többről mesélnek.

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Formákon túl (@formakontul) által megosztott bejegyzés

Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas–hetvenes évek társadalmi miliője, a kor amiben születtek. Az ekkor létrejövő nyaralótelepek hangulatához a telkeket elválasztó kerítések (lemez kerítés) éppúgy hozzátartoznak, mint a lapostetős épületek, vagy éppen a falnak támasztott kempingbiciklik.

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Formákon túl (@formakontul) által megosztott bejegyzés

„Ezek a kerítések azért is fontosak, mert nem akarnak semmit eltakarni, sőt: ’mögéjük’ is be lehet látni; nem csak fizikai, hanem átvitt értelemben is. Sokat láttatnak megrendelőik és elkészítőik világából. Rávilágítanak többek közt a korszak megélhetési stratégiáinak egyik népszerű formájára, a fusizásra, aminek révén számos nyaralókerítés készült el.” – fogalmazott Törő Balázs, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója, a projekt ötletgazdája az építészfórum.hu-nak.

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Formákon túl (@formakontul) által megosztott bejegyzés

Hamza Gergely, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa kommunikációs vezetője kiemelte, hogy egy olyan kulturális és művészeti programot akartak elindítani, amely már a hivatalos program előtt lehetőséget teremt arra, hogy felvegyék a kapcsolatot jövőbeli közönségükkel és ezzel párhuzamosan bemutassanak olyan területeket, amelyek talán a köztudatban távolabb esnek a nagybetűs kultúrától, mégis szerves részét képezik annak.

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Formákon túl (@formakontul) által megosztott bejegyzés

A program küldetése az, hogy rámutat a hétköznapi tárgyak értékére – arra, hogy megőrzésük nem csak egyéni, hanem a teljes balatoni társadalom érdeke és felelőssége. A szervezők fontos célként jelölték meg, hogy hozzájáruljanak a térség, mint „kultúrtáj” megőrzéséhez.



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

PÉLDA-KÉP

1 / 258

KUL-TOUR

1 / 158

STÍLUS

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!