Elég legyen a halmutyiból!
Rövidesen nem kerülhetne illegálisan fogott hal a boltok polcaira, és így a tányérunkra sem, ugyanis fontos előrelépés történt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által kezdeményezett nemzetközi dokumentációs rendszer ügyében. Egy ötéves folyamat eredményeként szakértői szinten elfogadták a fogás dokumentálását szabályozó önkéntes iránymutatásokat, a következő lépés pedig, hogy a FAO tagországok is rábólintsanak július elején a szervezet kétévenkénti konferenciáján.
Amint ez megtörténik, az iránymutatások egyfajta „aranystandardként” működhetnének a döntéshozók és a halászatban érdekelt cégek számára, ha a halak eredetét szeretnék nyomon követni.
Világszerte mintegy 91-93 millió tonna halat halásznak ki évről-évre, a tengeri élelmiszerek kereskedelmi értéke tavaly megközelítette a 142 milliárd dollárt.Ezen túlmenően, az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászat még 26 millió tonnával fejeli ezt meg, veszélyeztetve ezzel az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát.
A fogás dokumentálására kifejlesztette rendszer ez ellen lehet megoldás. Az alapkoncepció a következő: a kifogott halnál a nemzeti hatóságok tanúsítják annak az előírásoknak való megfelelését, amely tanúsítvány végigkíséri az alapanyagot a feldolgozás teljes folyamata alatt, kerüljön akár nemzeti vagy nemzetközi piacra. Eddig csupán néhány ilyen rendszer létezett, és azok is főleg az értékesebb, a túlhalászat fenyegette fajták esetében, mint a tengeri sügér az Antarktisz vizeiben, vagy a kékúszójú tonhal az Atlanti-óceánban. Az Európai Unió 2010 óta megköveteli az ilyen dokumentáció létét a tengerentúlról érkező halak esetében, míg az Egyesült Államok tavaly jelentette be saját rendszerének elindulását.
A nemzetközi támogatás elengedhetetlen
Komoly akadály a széleskörű fogás-dokumentációs rendszerek esetében a logisztika kérdése, hogyan őrizhető meg a papírtanúsítvány sértetlensége a szállítás alatt. Az újdonság a FAO-javaslat esetében a papíron túl a digitális alapú tanúsítás, mely az értéklánc bármely pontján elérhető lenne, csökkentené a bürokráciát és egyúttal a csalás lehetőségét is.
– Bár az irányelvek nem kötelező erejűek, az előkészítő tárgyalások folyamata biztosítja a széleskörű támogatottságot, a FAO konferencián való elfogadás pedig csak ráerősít erre – mondta Audun Lem, a FAO halászat és akvakultúra egységének helyetteses vezetője.
Új eszközök a káros gyakorlat ellen
Engedély nélküli halászat, kvótatúllépés, veszélyeztetett fajok halászata, vagy nem megengedett eszközök használata néhány példa a leggyakoribb módszerek közül. Az ezeket övező egyre növekvő nemzetközi figyelem felgyorsíthatja a válaszlépéseket, legyen szó ezen fogás-dokumentációs rendszerről, vagy az úgy nevezett Kikötő szerinti államok egyezményről, melyet szintén a FAO kezdeményezett és hozott tető alá tavaly.
– Az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászat káros a környezetre, az élelmezésbiztonságra, és a gazdasági fejlődésre is, ezért célzottan kell foglalkozni a témával – tette hozzá Lem.
Hozzászólás zárolva.