Fogkefe a kertből
Az afrikai „tojászöldség”, a padlizsán, nem véletlenül kapta az elnevezést. Zöld érett gyümölcse eleinte ovális formájával, fehér színével valóban tojásra emlékeztet. Ez az egyik olyan zöldség, amelyet a Boko Haram által elkövetett erőszaktól az ország északi részére menekült nigériai földművesek termelni kezdtek – az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jóvoltából. A helyi nyelven gorongonak nevezett zöldség nemcsak a táplálkozásban, de a közösségi életben is fontos szerepet játszik. A nők gyakran fogyasztják a gorongo nyers termését, hogy fogsorukat tisztán tartsák. Emellett a padlizsán az esküvői vagy keresztelő ünnepségeken is előkerül.
Támogatni a menekülteket!
A Boko Haram szervezet végigsöpört a Csád-tó mentén, pusztító hatással a helyiek élelmiszerellátására Nigériában, Kamerunban, Csádban és Nigerben. Mintegy 7 millióan komoly élelmiszerhiánnyal küzdenek, és becslések szerint 2,5 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
Nigéria észak-keleti részén, nem messze Maiduguritól, a FAO ilyen belső menekült családoknak segít élelmiszerigényeik fedezésében, ahelyett, hogy továbbra is az élelmiszersegély szállítmányoktól függnének. A projekthez pénzügyi támogatást nyújtanak Belgium, az ENSZ Központi Szükséghelyzeti Válaszalapja, az Európai Bizottság Humanitárius Hivatala, Írország, Japán, Svédország és Svájc.
A nők egyben méltóságukat is gondozzák
A FAO főigazgatója, José Graziano da Silva a közelmúltban Nigériába látogatott, ahol találkozott olyan nőkkel, akik többek között gorongót termelnek. A FAO-tól kaptak káposzta és egyéb vetőmagot, de a padlizsánt maguk teremtették elő. Ezek a nők túlélték a Boko Haram támadásait és most a családjaik megélhetéséről gondoskodnak. A gorongo azért is ideális számukra, mert folyamatosan terem és kis területen is nagy hozamot garantál. A gorongóval nem csupán fogaik tisztaságát nyerték vissza, de emberi méltóságukat is – magyarázták. Úgy tűnik, ők már túljutottak az első sokkhatáson és bizakodóan tekintenek a jövőbe. Kitartó munkájuknak és a támogatásnak köszönhetően, ezek a nők már többletet termelnek, amit a helyi piacon értékesítve a családjuk egészségügyi és oktatási kiadásaira is jut.
Tervezés hosszú távra
A FAO egy hosszú távú stratégiát dolgozott ki a Csád-tó térségére, emellett a menekültek, a belső menekült családok és a befogadó közösségeik számára nyújt támogatást a mezőgazdasági termelés beindítására. Ennek kicsi, de nem jelentéktelen, része a maiduguri mellett gazdálkodó nők munkája.
Abba története
Amikor a Boko Haram váratlan támadása menekülésre kényszerítette Abba Mercit, a férfinak semmi ideje nem volt összeszedni a holmiját. Az események rendeződésével újra egymásra találtak a családjával, hogy aztán napokon keresztül együtt vándoroljanak a biztonságos Maiduguriba.
Korábban is mezőgazdasággal foglalkozott, a tudása megvolt hozzá, ám vetőmag és eszközök hiányában mégis az élelmiszersegélyre szorulók közé tartozott. Kicsivel azután, hogy vetőmagot, trágyát és hozzáférést kapott a közös öntözőrendszerhez, Abba újra képes volt termelni és ezzel magát és családját ellátni.
Többek között répát és káposztát termel, a felesleget pedig eladja. Jövedelmének felét félretette a következő vetési szezonra, a másik részéből a családja háztartási és egészségügyi szükségleteit fedezi, illetve a gyermekei oktatását – amíg vissza nem térhetnek igazi otthonukba.
Hozzászólás zárolva.