Hihetetlen, de igaz történetek a Balatonról
Ezen a héten számtalan érdekességet gyűjtöttünk össze nektek a Balatonról. Néhány legendát is felidéztünk. Most következzenek a tények. Sokkal érdekesebb úgy fekete kagylót gyűjteni, ha tudjátok mi az a kecskeköröm, vagy úgy kóstolni a szürkebarátot Badacsonyban, hogy tudjátok honnan származik a neve.
A Tihanyi visszhang és a kecskekörmök
Ha a tihanyi dombon állunk és kieresztjük a hangunkat, akkor az elkiáltott szavak az alig 300 méterre álló apátság faláról verődnek vissza. A Tihanyi visszhang jelenség napjainkra sokat gyengült az echókő és az apátság közé ültetett fák terebélyesedő lombozata miatt, de ködös, párás időben, ma is jól tapasztalható a jelenség.
A Balaton helyén egykor hullámzó Pannon-tengerben élt egy kagylófaj, az un. Congeria-kagyló. Lekopott teknőjének csúcsait megőrizte az üledék. Ezek a fosszíliák valóban nagyon hasonlítanak a kecskék patájához, innen a kecskeköröm elnevezés. A képződmények a Tihanyi-félszigeten kívül, Szántód és Fonyód környékén is megtalálhatók. A kecskekörmökhöz kapcsolódó monda többek között Garay Jánost –„Balatoni kagylókból”, és Babits Mihályt – „A második ének”, is megihlették.
Három sziget volt a Balatonban a 17. századig
A 13. és 17. század között a tó vízszintje 6-8 méterrel magasabb volt a jelenleginél, és mérete is jelentősen meghaladta a mostanit. Történészek szerint a vízszintet mesterségesen emelték meg a 13. század elején IV. Béla utasítására, aki a mocsaras területek létrehozásával a tatárok ellen szerette volna megvédeni várait. Így a vízfelület nyugati és északi irányban is jelentősen megnövekedett, Tihany, Fonyód és Szigliget csúcsaiból is szigeteket képzett. Az állapotot egészen a törökök kiűzéséig fenntartották. A Balaton ma ismert formáját a 19. század végére, a Sió-zsilip üzembe helyezésével és a mocsaras területek lecsapolásával nyerte el.
Badacsony és szürkebarát
Az 1800-as évek közepén, a Franciaországból behozott szőlővesszőknek hála, már termett az auvergnas-gris fajta a Badacsony lejtőin. A helyiek nyelvén az óverni. Ezen a néven eladhatatlan volt külföldön, a francia név viszont az antantra emlékeztette a helyi borisszákat, ezért nem vették. A Szent Pál nevét viselő „színmagyar” pálos rendnek a Badacsony-hegyen és a mellette lévő Őrsi-hegyen is volt kolostora a török időkig. Ez ihlette meg Esterházy Pál tiszttartóját, Krassay Vilmost, aki a rend eredetileg szürke ruházata alapján a szürkebarát nevet adta a bornak. Bevált. Azóta is népszerű fajtája a borkedvelőknek.
Hozzászólás zárolva.