Minden második budapesti jár múzeumba
Kórusok éjszakája, Múzeumok éjszakája, Színházak éjszakája mind-mind már országos méretűvé és jelentőségűvé nőtt események, bár e kulturális szórakozási formákat a többség egy szűk réteg privilégiumának gondolja. Egy 2016-os kutatásból viszont az derült ki, hogy a múzeumok és kiállítások látogatása a lakosság mintegy harmadának jelent kikapcsolódást.
Az elmúlt évben a lakosság valamivel több, mint egyharmada (35 százalék) járt valamely múzeumban, vagy kiállításon, amely 2015-höz képest (34,4 százalék) gyakorlatilag alig jelent változást. Míg 2015-ben a 15-19, valamint a 20-29 évesek jóval átlag feletti arányban fordultak meg múzeumokban, addig 2016-ban nem mutatkozott jelentős eltérés a korosztályok között. Ugyanez a kiegyenlítődés figyelhető meg a nemek tekintetében is: 2015-ben a nők számára némiképp népszerűbbnek bizonyult a múzeum- és kiállítás-látogatás, mint kikapcsolódási lehetőség, 2016-ban azonban a múzeumot, kiállításokat felkeresők aránya mindkét nem esetében a teljes lakosság körében mérthez hasonlóan alakultak.
Régiós összehasonlításban Budapest és a Közép-Dunántúl viszi a pálmát, hiszen az ott élők az átlagosnál nagyobb arányban kerestek fel múzeumokat és kiállításokat 2016-ban. Míg az Észak-Alföldön mindössze 24 százalék volt a múzeumokat és kiállításokat felkeresők aránya, addig minden második budapesti élt e kulturális kikapcsolódás lehetőségével.
Településnagyság és –típus tekintetében elmondható, hogy Budapesten kívül a nagyobb, azaz 50 ezer főnél több lakost számláló települések esetében volt átlag feletti a múzeum-, illetve kiállítás-látogatottság.
Kultúrafogyasztás és az internetes vásárlás
Az a múzeum, illetve kiállítás-látogatókról megállapítható, hogy ők az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a napi rendszerességgel internetezők, illetve az interneten valamilyen rendszerességgel online vásárlók körében.
– Az egyre szélesebb kör számára elérhető internet a kultúrafogyasztást nem korlátozta, hanem éppen hogy elősegítette és támogatta – állítja Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. – Ezt tükrözi, hogy – amint azt a GfK Digital Connected Consumer tanulmányunk találta – a 15-59 éves lakosság körében majd 30 százalékra rúg a színház-, mozi-, illetve koncertjegyeket inkább az interneten vásárlók aránya. A fiatalok (15-29 évesek) körében ez az arány közel 40 százalék – mondta el a szakember.
A belépőjegyek online vásárlása ugyanúgy történik, mint egyéb termékek esetében, a fogyasztó élni kíván az online vásárlás adta előnyökkel, amelyek közé tartozik a vásárlás gyorsasága, egyszerűsége (gondolhatunk itt akár a készpénzkímélő online fizetésre is) és nem utolsó sorban kényelme. Ez az igény pedig hangsúlyozottan jelenik meg az internetet már igen széles körben használó fiatalabb korosztályok körében.
Hozzászólás zárolva.