Az inkák titokzatos világa – Cusco

Világ körüli utunk első állomása mindig Peru, mégpedig egy különleges kisugárzású hely, Cusco és a Machu Picchu. Cusco az inka birodalom központja volt és az európai civilizáció a mai napig nem tudta lerombolni az ősi falakat, utcákat, hanem belakta ezeket.

Megérkezés a szállodába
Ahogy leszálltunk a reptérre, rögtön megéreztük a magaslati oxigén hiányt, hiszen 3400 méteren voltunk. A megszokott tempó helyett sokkal lassabban sétáltunk kifelé a reptér csarnokából a kis buszainkhoz. Idegenvezetőink mindenki kezébe egy üveg vizet adtak, mert a rendszeres vízivás enyhíti a rosszullétet. Majd, amikor a szállodába megérkeztünk, kokalevélből készült teával kínáltak meg. Ezt isszák, illetve a leveleket rendszeresen rágják a helyiek. Mi is nagy örömmel kóstoltuk meg és reménykedtünk a jótékony hatásában.

Szállodánk egy régi kolostorban volt, az ősi város központjában. A kulcsok kiosztása egy csodálatos perui-spanyol barokk kápolnában történt. Káprázatos aranyozott fafaragások, szentek dúsan díszített szobrai vettek körül, hatalmas festmények lógtak a falakon. Az épület annyira zegzugos volt, hogy mindenki mellé egy kísérőt adtak, aki megmutatta a szobákat. A szobák nem voltak olyan nagyok, mint egy luxus hotelben szokásos, mert a régi kolostor celláit rendezték be, természetesen kis átalakításokkal. Nehéz lehetett, mivel félméteres falakat kellett áttörni. Mindenesetre gyönyörűen sikerült, ízléses berendezéssel, csodás barokk képekkel a falakon. Szívesen itt maradtunk volna hosszabb ideig is, de néhány nap múlva utunk vitt tovább. A szobákba be volt vezetve az oxigén, hogy a vendégek kényelmesebben töltsék az éjszakát a ritkás levegőjű városban.

Kulináris élvezetek
Vacsorakor kiderült, hogy a szálloda nemcsak gyönyörű, de egy kulináris mennyországba kerültünk. Mindeddig fogalmam sem volt, milyen a perui konyha. Azt tudtam, hogy legalább háromezer féle krumpli található az országban, minden színben, formában, nagyságban és ízben. De hogy milyen fantáziadús, érdekes a konyhájuk, az most derült csak ki. Az országban mindenféle éghajlat megtalálható, az onnan származó ételek szép lassan keveredtek az ide bevándorló különböző nemzetek specialitásaival. A vacsorát egy aperitiffel kezdtük, pisco sour-ral, aminek az alapja egy szőlő párlat. Ennek nem lehetett ellenállni, de mivel ilyen magaslaton nem ajánlatos alkoholt inni, ezzel be is fejeztem a kóstolgatást. Viszont az ételeket mind ki kellett próbálni.