Kísérteties ingatlanok, vagy csak trükk?

A mikrocenzus felmérése szerint jelenleg majd négy és félmillió lakás található Magyarországon, ebből több mint 12 százalék tartozik a nem lakott – azaz, más célra használt, idényszerűen lakott vagy üresen álló – lakások körébe. A félmillió ingatlan ötöde (107 ezer) található a fővárosban.

Vidéken Pest és Győr-Moson-Sopron megyék kivételével mindenhol csökkent a lakott épületek aránya. Az okok sokrétűek: míg Budapesten sok a külföldiek által tulajdonolt, befektetésnek vett, esetleg közösségi lakáskiadásra tartott lakás, addig vidékre inkább jellemző az elhagyott, öröklésből maradt, rossz állapotú, a népességfogyás vagy a belső elvándorlás miatt magára hagyott ingatlan. Egy részük irodaként, raktárként, vagy épp ritkán használt nyaralóként funkcionál. Bár statisztikailag mindet üresen álló lakóingatlanként tartják számon, sok olyan lakás is van, amelyet a valóságban folyamatosan használnak.

– Az alacsonyabb lakottsági szint részben a lakáspiac természetes forgásából adódik, az ingatlan-állomány ha lassan is, de lecserélődik, és az esetek többségében több a lakhely, mint a lakó – már csak a népességfogyás és az újépítések miatt is. És bár az eltitkolás természete miatt nem tudni a pontos számot, de mindmáig magas az aránya azoknak az embereknek, akik valójában nem ott élnek, ahová be vannak jelentve. Ezek is torzíthatják az elsőre magasnak tűnő arányt – ismerteti a jelenség hátterében meghúzódó okokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A kihasználatlan lakóingatlanok száma a jövőben várhatóan tovább nő – többek között az új építésű lakásoknak köszönhetően. A tavaly kiadott magas számú építési engedély nyomán tömegesen készülnek el az új társasházak és családi házak, ezek átadásában még csak most kezdődik az igazi dömping. Valkó Dávid egyúttal felhívta a figyelmet: akinek van eladásra szánt ingatlan a birtokában, annak már most érdemes körülnéznie a piacon. Bár van esély, hogy még idén is kétszámjegyű lesz az árnövekedés, a jövőben ennek mérséklődése várható. Így nem vehető biztosra, hogy a kisebb ütemű áremelkedés kitermeli-e az üresen álló ingatlan fenntartási költségeit.