Mérföldkő a Belize Korallzátony és tengereink védelmében
Szigorú jogszabályokat vezet be Belize kormánya annak érdekében, hogy tartósan felfüggesszék az olajfúrással kapcsolatos tevékenységeket az UNESCO Világörökség részét képező Belize Korallzátony közelében. A döntést a WWF és a Belize-i Koalíció a Természeti Örökségek Megmentéséért (Belize Coalition to Save Our Natural Heritage) is üdvözli, ez ugyanis mérföldkőnek számít mind a nyugati félteke legnagyobb korallzátonya, mind a tengeri élővilág globális szintű megóvásában. Az olajkutatás megállítására irányuló törvényjavaslatot várhatóan az ország következő, 2017. novemberi parlamenti ülésén fogják elfogadni.
– A természet egyre nagyobb nyomás alatt van, és példátlanul gyors ütemben pusztul, így lassan kezdjük felismerni, hogy saját gazdaságunkhoz és jólétünkhöz is nélkülözhetetlen. A belize-i kormány elkötelezettsége a korallzátony védelme mellett példamutató: égető szükség van az ilyen vezetőkre ahhoz, hogy megóvjuk bolygónk óceánjait, valamint legtermékenyebb, mégis rendkívül sérülékeny helyszíneit – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója.
A Belize Korallzátony 1996-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. A természetvédelmi terület majd 1400 fajnak ad otthont, és a helyi lakosság felének megélhetése függ tőle. 2016-ban nemzeti és globális szintű felháborodást keltett, amikor bejelentették, hogy a területtől egy kilométerre engedélyezik a szeizmikus tesztelést. Ezt a civil lakosság, a társadalmi és természetvédelmi szervezetek összehangolt tiltakozó akcióját követően – melybe egy petícióval mi, magyarok is bekapcsolódtunk – felfüggesztették.
A kőolajkutatás a tengeri élővilágra és a Karib-tenger partján fekvő ország lakosságára nézve is felbecsülhetetlen károkat okozhat. A zátonyhoz kapcsolódó turizmus és halászat mintegy 190 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.
A WWF idén júniusban közzétett felmérése rávilágított, hogy a korallzátonyt az olajfúrás és a part menti építkezések is súlyosan veszélyeztetik. Bár a tengeri olajkitermelés tilalma jelentős előrehaladás lenne a térség védelme érdekében, további sürgős intézkedésre van szükség – többek között meg kell erősíteni a mangrove-erdők használatának szabályozását, valamint korlátozni kell a világörökségi helyszínen található állami földterületek értékesítését.
A WWF egyik korábbi nemzetközi tanulmánya szerint a Földön található természeti és vegyes világörökségi helyszínek majdnem felét veszélyeztetik különböző beruházások és ipari tevékenységek. Erről ide kattintva olvashatsz bővebben.
Hozzászólás zárolva.