Nem mindenkiből lehet gyerekvasutas
A szocialista időkben úttörővasutasnak hívták, ma a gyerekvasutas nevet viselik a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút kiskorú munkatársai, akik felnőtt felügyelet mellett látják el a vasútvonalon a kereskedelmi és forgalmi szolgálatokat. Október első hétvégéjén újra indul a vasutasképző tanfolyam, amelyre most toborozzák a jelentkezőket.
Jegyvizsgáló, váltókezelő, pénztáros, hangosbemondó, naplózó, zárfékező. Ilyen tevékenységeket végezhetnek a gyerekvasutas kisdiákok munkájuk során, ha bekerülnek a közel 500 fős csapatba. A felvételinél számít a 4., 5. vagy 6. osztályába járó gyerekek iskolai eredménye, a tanulmányi átlagnak legalább négyesnek kell lenni. Az iskolájuk igazgatójának és az osztályfőnöknek hozzá kell járulnia, hogy a gyerek jelentkezzen gyermekvasutas szolgálatra. Orvosi igazolás is szükséges a felvételhez, ha a gyermekorvos egy egyszerű vizsgálat alapján a jelentkezőt alkalmasnak találja a gyermekvasutas szolgálatra, akkor szabad a pálya a jövő vasutasa számára a felkészítő tanfolyam elvégzéséhez. A gyermekvasutasok a nyolcadik osztály befejezése után a vasúti szolgálataikat is abbahagyják, itt is szerveznek nekik ballagási ünnepséget augusztus végén. Ezen a napon még egyszer, utoljára egyenruhában utaznak végig a vonalon, csoporttársaik, családtagjaik társaságában és elbúcsúznak az intézmény vezetőitől is.
Egy kis történelem
Az ötlet, hogy a MÁV égisze alatt egy olyan vasútat hozzanak létre, amelyet gyerekek üzemeltetnek 1947-ben pattant ki az állam akkori vezetői fejéből. Ekkor még nem tartották szükségszerűnek, hogy a Gyermekvasút az akkoriban alakuló úttörőmozgalom irányítása alatt működjön, de azt tudták, hogy az úttörő kispajtások lesznek majd a vonal alkalmazottai. A Gyermekvasút építésére több más helyszín – a gödöllői kastély környezete, Margit-sziget, Népliget- is szóba került, végül a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága a budai hegyek mellett tette le a voksát 1948 februárjában. A hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista pedagógia egyik eszköze volt, szerették volna az életre és a termelőmunkára nevelni a kisdiákokat. Kizárólag jó tanuló, megbízható gyerekeket vettek fel úttörő vasutasnak, bármely tantárgyból már a hármas osztályzat is kizáró ok volt. Nagy megtiszteltetést jelentett bekerülni a csapatba, mindig többszörös – az 1970-es években akár tízszeres – volt a túljelentkezés.
Hozzászólás zárolva.