A nap, amikor a tájházak vendégségbe mennek

A Skanzen szeptemberi programján megismerhetik a látogatók a vidéken megőrzött népi építészeti örökség mellett a tájházakban újra megélt hagyományokat is.

• A negyvenéves Boldogi Tájház a Heves megyei Boldog lakodalmas szokásait eleveníti meg a menyasszony népviseletbe öltöztetésétől a kikérésen át a lakodalomig.
• A népmesék varázslatos világába invitálják a gyerekeket a szegedi Napsugaras Tájház munkatársai.
• A dunaszentbenedekiek paprikafűzést tanítanak, az endrődiek a csizmakészítés fortélyaiba avatják be az érdeklődőket.
• A Cigándi Tájház üstjeiben szilvalekvár rotyog, a Kiskőrösi Tájház közössége szlovák húsoskáposztát főz.

A hagyományos kézműves programok sem maradhatnak ki a kínálatból.  Lesz kosárfonás, kötélverés, kévekötés és bútorfestés mellett virágsziromkép-készítés, szövés, hímzés is. Tamburazenekar, cigányzenekar, hagyományőrző néptánccsoportok műsora színesíti a programot.

A rendezvény különleges attrakciója, hogy az ország különböző részeiről érkező almafajtákat ismerhetnek meg az érdeklődők. A meghívott tájházak a tájegységükre jellemző almákkal kedveskednek a látogatóknak, hiszen őshonos almafajtáink sajátos ízvilággal és zamattal ott állnak tájházaink udvarán.
Az alma szimbolikája – a Bibliától kezdve a mitológián át a népművészetig és a tudás almájáig – meghatározza gondolatvilágunkat, egészségre gyakorolt jótékony hatásáról pedig még nem is beszéltünk. Kóstolhatnak itt a látogatók ártéri foki almát, téli piros pogácsa almát, véralmát, bőralmát, húsvéti rozmaring almát – hogy a legkevésbé ismerteket említsük. Közülük szavazhatnak az ország legfinomabb almájára.

A program a szentendrei Skanzen önálló szervezeti egységeként működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának (MTKI) bemutatkozó országos rendezvénye.