Hogy kéri? Egyben vagy szeletben?
Ahány ház, annyi szokás – sőt: inkább ahány lakás, annyiféle megoldás. A nagyméretű lakások is lehetnek vonzók – bár nem feltétlenül lakhatás szempontjából. Kockázatvállalóbb befektetők például kisebb garzonokat alakítanak ki a belvárosi nagylakásokból, míg a konzervatívabb bérbeadók megelégszenek egy-egy megbízhatóan fizető irodával is.
Budapest belvárosának arculatát az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épült bérházak határozzák meg. Ezek az épületek régebbi korok nagyságát idézik – többnyire a neoreneszánsz, a neobarokk, a klasszicizmus formavilágát használva sajátos keveréket alkotnak. Hatalmas belső tereik, kovácsoltvas korlátjaik, stukkóik és karakteres burkolataik a századforduló hangulatát hozzák vissza. Szerencsére a fővárosban egyre több bérpalota nyeri vissza kívül-belül eredeti szépségét!
Ezzel párhuzamosan felértékelődtek a belső kerületek nagypolgári lakásai is – noha a lakók igényei alapvetően megváltoztak a századfordulóhoz képest. Éppen ezért kevésbé jellemző, hogy az egyben maradt, 120 négyzetmétert meghaladó méretű lakásokat a gyerekes családok keressék – legyen szó akár vásárlásról vagy tartósabb bérletről.
– A nagy lakások négyzetméterárai némileg elmaradnak az ugyanott található kisebb lakásokétól. Ez alól kivétel a főváros V. kerülete, ahol a cím, a presztízs és az elegancia a legfontosabb. Ott 772 ezer forintos négyzetméterár számít átlagosnak egy 120 négyzetmétert meghaladó lakás esetén – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A NAV ingatlanforgalmi adatbázisa szerint idén szeptemberig egyébként 320-460 ezer forint között mozogtak a nagylakások négyzetméterenkénti árai a belső kerületekben. A Belgrád rakpart ingatlanai átlagosan 779 ezer forintos négyzetméter áron keltek el, míg a Szent István körúton ez 444 ezer, a Népszínház utcában pedig 300 ezer forint alatt maradt.
Befektetési célú vásárlás előtt célszerű tisztázni, hogy a társasház milyen hasznosításhoz járul hozzá. Ezek az adottságok és kötöttségek megszabják a pályát, amelyen a lakástulajdonos gondolkodhat.
A legkézenfekvőbb hasznosítást egy ügyvédi iroda jelenti, az a bérlő, aki ilyen típusú ingatlant keres, jellemzően a nagyobb presztízsű, rendezett, elegáns házakat kedveli, benne esetleg panorámás lakással. Megfelelő adottságok esetén tehát a nagylakásokat érdemes iroda céljára is meghirdetni. Kevésbé hagyományos, de igen elterjedt hasznosítási forma a jóga- vagy táncstúdió, nyelviskola, orvosi, fogorvosi magánrendelő, de akad még vívóterem is. Végül, de nem utolsó sorban az elmúlt évek slágere a kockázatot vállaló hozamvadászok kedvelt ügylete: ők kifejezetten keresték a nagy, felújítandó lakásokat, hogy azt jelentős alaprajzi átalakításokkal, komoly műszaki változtatások révén több önálló garzonra osszák. Ezeket az apartmanokat aztán többnyire rövidtávra bérbe adják. Egy nagylakás feldarabolásával, felújításával, ízléses berendezésével jóval gyorsabb megtérüléssel lehet számolni, mint a hagyományos hasznosítási forma esetén. Ehhez azonban nem árt, ha a befektetőnek – a tőkéje mellett – rendelkezésére áll némi műszaki ismeret, kreativitás, szervezőkészség, idő, és kötélből vannak az idegei…
Hozzászólás zárolva.