Avagy mire gondolt a költő?
Ezt a felvételt az ősszel készítettem Simontornyán egy szép vasárnap délben egy cukrászda-kisközértben. A barátaim hívták fel a figyelmemet. Nem hittem a szememnek, ezért megörökítettem a telefonommal, és most most, szilveszterkor megosztom veletek! Mélységesen elgondolkodtam, hogy vajon kire gondolhatott a mű alkotója, avagy a tulajdonos?
Több variáció is felvetődött bennem. Miután csak ez az egy mellékhelyiség volt a vendégeknek, arra gondoltam, hogy nyilván nem nekem írták ki, hisz nő lévén aligha látom meg. Akkor tehát a férfiaknak szól? Ó, milyen jó véleménnyel lehet a tulajdonos a férfiakról!
Van még egy megoldás, gondolok a házi kedvencekre, akik előszeretettel használják a vízivásnak ezt a módját, ha persze nincs kikészítve nekik megfelelő tálka. Na, de ők meg nem tudnak olvasni! Igaz, cukrászdába sem járnak! Marad tehát, hogy egy úgynevezett zöld helyről beszélünk, vagyis fontos a környezetvédelem, és az öblítésre például esővizet használnak. Ez remek lehetőség a törekvés népszerűsítésre, és minden elismerésem, de talán ennél jobb megoldás is létezik ennek tudatosítására.
Minden esetre, ha ma este nagyon szomjas lennél, és úgy szem magasságban ezzel a felirattal találkozol, ne add fel, válassz más lehetőséget, és gondolj a zöld cukira! BUÉK!
Hozzászólás zárolva.