Patkó a denevéren – egy év alatt 115 új faj a Mekongnál

A Stranger Species (Ismeretlen fajok) című jelentés több száz, a világ minden tájáról származó tudós munkáját dokumentálja, akik 88 növényfajt, két halfajt, 11-11 kétéltű-, illetve hüllőfajt és három emlősfajt fedeztek fel Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban.

Az új felfedezések között található például egy gyönyörű, színes békafaj, amelyre Vietnam karszthegységeiben bukkantak rá, két vakondféle, amelyet vietnami és orosz tudósok találtak, valamint egy csíkos, hosszú testű halfaj Kambodzsából. Ezekkel együtt a régióban 1997 óta felfedezett növények, madarak, emlősök, hüllők, halak és kétéltűek száma eléri a 2524-et.

A 2016-ban felfedezett fajok között szerepel többek között egy patkósdenevér (Rhinolophus monticolus) is, amelyet Laosz és Thaiföld hegyeinek örökzöld erdeiben találtak.

Jellegzetes, patkó alakú arcszerkezete miatt olyan érzést kelt, mintha a Csillagok Háborúja legendássá vált tatuini kantinjelenetéből bukkant volna fel.

Egy másik faj, a vietnami krokodilgyík (Shinisaurus crocodilurus vietnamensis) egy közepes termetű gyíkféle, amely Dél-Kína és Észak-Vietnam településektől távoli édesvizeiben és örökzöld erdeiben él. A fajt olyannyira fenyegeti élőhelyének elvesztése, a szénbányászat és az állatok kereskedelmi célú begyűjtése, hogy becsült adatok szerint körülbelül 200 példány maradhatott fenn Vietnamban. A krokodilgyíkot azóta egy Shini című képregényben is megrajzolták: ő segít elmagyarázni a kisdiákoknak, hogy miért fontos a gyíkfélék védelme.

A csigaevő teknősre (Malayemys isan) érdekes módon nem egy folyóban vagy az erdőben leltek rá, hanem Északkelet-Thaiföld két helyi élelmiszerpiacán. Az árusok elmondták, hogy egy közeli csatornában találták őket. Alaposabb vizsgálatok után kiderült, hogy a faj fennmaradását súlyosan veszélyezteti a gátépítés, ezért a kutatók sürgetik a védelem alá helyezését Thaiföldön.

A két, Észak-Vietnam folyóhálózatában felfedezett vakondféle bepillantást enged az indokínai emlősök történelmébe és kialakulásába. A felfedezők egyike, dr. Alexej Abramov elmondta, ezek az állatok azért képesek stabil populációt fenntartani, valamint az orvvadászok elől elbújni, mert védett területeken, ráadásul a föld alatt élnek.

Észak-Vietnam karsztvidékének erdeiben öt különböző állatfajt is felfedeztek 2016-ban: az egyik közülük egy vibráló színekben pompázó békafaj (Odorrana mutschmanni). Azonban az ő életük sem zavartalan: fennmaradásukat a kőfejtés és az útépítés veszélyezteti.

Kambodzsában egy hosszú testű, fekete-barna csíkos halfajt fedeztek fel, Mianmarban pedig egy béka- és négy növényfajt.

Az új felfedezések kritikus időszakban történtek: a Mekong térségben ugyanis intenzív fejlesztések helyeznek óriási nyomást a környezetre: bányászat, út- és gátépítések fenyegetik annak a természeti környezetnek a fennmaradását, amely ilyen egyedivé teszi a térséget.

Emellett az illegális vadkereskedelem további veszélyeket rejt magában: számos faj kipusztulhat, mielőtt egyáltalán felfedeznék őket. Ez a törvénybe ütköző tevékenység tizedeli a Mekong térség vadpopulációit, főként az Arany-háromszögben, ahol Laosz, Thaiföld és Mianmar találkozik, de Ázsia- és Afrika-szerte súlyos problémát okoz.

– A Mekong térségben élő állatok és növények a természet műalkotásai, és megérdemlik a védelmet. A gyűjtők akár több ezer dollárt is képesek fizetni a legritkább, legegyedibb és legveszélyeztetettebb fajokért – mondta Stuart Chapman, a WWF Mekong térségi természetvédelmi vezetője. – Az Arany-háromszög piacai büntetlenül, mindenki szeme láttára működnek, így rendkívül fontos, hogy a régió kormányai határozottan fellépjenek az orvvadászat ellen, illetve bezárják az illegális vadkereskedelemnek helyet adó piacokat, valamint a tigris- és medvefarmokat is.-

A WWF és partnerei fajvédelmi jogszabályokkal, határokon átnyúló együttműködésekkel és a rendvédelem hatékonyságának javításával dolgozik a súlyosan fenyegetett fajok – mint az elefántok, tigrisek és orrszarvúk – kereskedelmének csökkentéséért.